ügyvéd, szül. 1844. jan. 29. Boba községben Vasmegyében, hol atyja Gy. István földbirtokos volt; a gymnasiumot Sopronban és Nagy-Kanizsán, a jogot Győrött végezte; 1869. decz. a zalamegyei tanfelügyelőséghez tollnoknak neveztetett ki. 1875-76-ban a budapesti egyetemen joghallgató volt. 1878-ban nyert ügyvédi oklevelet és kilépvén az állam szolgálatából, Nagy-Kanizsán ügyvédi irodát nyitott; azóta ott működik.
1869-től a Zalasomogyi Közlönynek és a Zalai Közlönynek belmunkatársa volt; írt a Néptanítók Lapjába, a Zalai Tanügybe, a Pesti Naplóba, a Fővárosi Lapokba, a Jogtudományi Közlönybe (1882. Az 1881. LX. t.-cz. 132. §-a) sat.
Munkái:
1. Irányeszmék a nevelés köréből. Bpest, 1872.
2. Hitelviszonyaink és a kisbirtoki földhitel. Nagy-Kanizsa, 1879.
Szerkesztette a Zalai Tanközlönyt 1873-ban Nagy-Kanizsán; kiadója volt a Csendőrségi Közlönynek 1894. jan. 4-től ápr. 5-ig, mikor a lap megszünt.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.