főgymnasiumi tanár, szül. 1861. jan. 13. Baranyában (Ungm.); atyja Gy. László régi nemesi reform. családból származott, melynek neve tulajdonképen Gyöngyösi Horváth volt; a családi hagyományok szerint Gyöngyösi István a költő is e családból származott. Atyja, ki ügyvéd volt, 1874. elhalván, árvaságra jutott, földbirtokukat elárverezték; vagyon, testvér és rokon nélkül beteges öreg anyjával egyedül állott a világban. Iskoláit sok nélkülözések közt 1877-ben végezte az ungvári gymnasiumban; azután Sárospatakra ment theologiát hallgatni; onnét 1878-ban Debreczenbe. 1879-ben a budapesti egyetemre iratkozott be s a franczia, német, angol és magyar irodalommal foglalkozott. 1881-től 1886-ig hirlapíró volt Budapesten és néhány hónapig Szegeden. 1886-tól a tanári pályán működik, előbb Aszódon, 1887. szept. Hajdú-Nánáson; 1890. aug. 24. pedig a máramarosi ev. ref. lyceumhoz nevezték ki; 1894. aug. 31. a közoktatási miniszter a temesvári állami főreáliskolához helyezte át.
Czikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1881. 27. sz. Sganarelle Molière főalakjáról, elbeszélések és irodalomtörténeti czikkek, 1882. A XVI. és XVII. század lyrai költészete hazánkban, Petőfi Sándor, Gvadányi József, sat.) 1882. szept.-től a Magyar Föld belső munkatársa (tárczákat írt és a napi hir rovatot vezette; Twain Mark után ford.); 1883. aug.-1886. aug. a Pesti Hirlap belső munkatársa (tárczák Morgó álnévvel és elbeszélések); 1886. nyarán a Szegedi Napló belmunkatársa volt. Lyrai költeményei a Vasárnapi Ujságban (1887. Petőfiek Aszódon, 1888. Költ.), Fővárosi Lapokban, Ország-Világban (1887), Debreczenben sat. jelentek meg; írt még a Békésmegyei Közlönybe (1883. 45. sz. Halmi Ferencz első föllépte), 1892-ben nagyobb elbeszélést Nemes város cz., 1894-ben Arany ifjusága cz. nagyobb dolgozata a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban fog megjelenni. Az egyházi s tanügyi irodalom terén is működik, nevezetesebbek a Debreczeni Prot. Lapban (1890. A görög nyelv kérdéséhez), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1890-91. Az uj gymnasium, Homerosz kedélyvilága, Emlékezés Soós Gáborra, Ref. gymnasiumok vizsgarendszere, 1893. Szigeti dolgok, mindezen czikkek Figyelő álnév alatt.) Ő volt megindítója annak a mozgalomnak, mely a felvidék kálvinista ekklezsiáit egy külön superintendentiában kivánta egyesíteni.
Munkái:
1. Chuzzlewitt Márton élete és kalandjai. Angol regény, Dickens Károly után angolból ford. Bpest, 1885. Három kötet.
2. Mikszáth Kálmánról. Bpest, 1886.
3. Hazulról. Elbeszélések. Bpest, 1888.
Szerkeszti az Ifjusági Lapokat 1894. júliustól Máramaros-Szigeten.
M. Könyvészet 1885.
Fővárosi Lapok 1894. 264. sz. és önéletrajzi adatok.