tanítóképzőintézeti igazgató, szül. 1834. decz. 25. Tibódon Udvarhelyszéken; a gymnasiumot Székely-Udvarhelyt az ev. ref. főiskolában végezte; 1853-tól 1855-ig a kolozsvári orvossebészeti intézet rendes hallgatója volt; azután tizenhárom évig tanárkodott a székely-udvarhelyi r. kath. főgymnasiumban. 1869. júl. 20. Eötvös József báró vallás- és közoktatási miniszter a svájczi képzőintézetek tanulmányozására küldte ki. Külföldön felváltva Rebsamernél Kreuzlingenben, Rüeggnél Münchenbuchseeben és Kehrnél Gothában töltött egy évet; e mellett kirándulásokat tett Svájcz és Németország népiskoláiba s képzőibe; sőt az előbb említett képzőintézetekben résztvett a gyakorló iskolai oktatásokban is. A mint hazajött, Eötvös azonnal a székely-keresztúri képző igazgatásával bízta meg. 1873. nov. 3. Trefort miniszter Budára hívta meg az ottani képző-intézet igazgató-tanárának, mely intézet keze alatt nagy lendületet vett. Az elemi iskolai képző négy osztályúvá emelkedett, a polgári iskolai képző pedig az ipari szakcsoporttal bővült. Ideiglenes jellegű internátust szervezett, míg a népnevelés palotája Budán elkészült, melyben a növendékek állandó s czélszerű bentlakást élveznek. Az ő javaslatára köttetett össze a budai polgár-iskolai tanárképző, gyakorló polgári iskolával és állíttatott ott fel az iparos tanítók képzésére egy újabb szakcsoport. A magyarországi tanítók árvaházi alapjánál az első gyűjtőbizottságot György Aladárral és Kiss Áronnal együtt ő alkotta. 1875-től és újabban 1878-tól az országos közoktatási tanács tagja. 1881-ben ülte meg tanársága 25. évfordulóját és ekkor a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki, ő pedig tanítványai számára ezer forintos alapítványt tett.
Programmértekezése a székely-udvarhelyi r. kath. gymansium Értesítőjében (1858. Az önmunkásságról); czikkei a Kolozsvári Nagy Naptárban (1865. Kirándulás a Székelyföldre), a Pesti Naplóban (1869. 281., 297., és 298. sz. Thurgau, téli levelek Schvájczból, 1870. 66. sz. Dr. Scherr Tamás, 85. sz. Constanztól Zürichig); a Néptanítók Lapjába több paedagogiai czikket és életrajzot írt (1879. Árvai József, 1881. Báró Eötvös József).
Munkái:
1. Megnyitó beszéd. A sz.-keresztúri állami tanítóképezde megnyitásának ünnepélye alkalmából. Székely-Udvarhely, 1870.
2. Előgyakorlatok az írvaolvasás tanításához. Pest, 1871. (2. kiadás. Bpest, 1884. Ism. Család és Iskola 1885. 3. kiadás. Bpest, 1893.)
3. Jelentés a székely-keresztúri állami tanítóképezde első azaz 1870-71. tanévről. Ezzel kapcsolatosan: Emlékirat a m. kir. állami tanítóképezdék reformja ügyében. Székely-Udvarhely, 1872.
4. Gyakorlati logica. Dittes Frigyes után. Bpest, 1873. (2. kiadás, 1878. 3. k. 1883. Bpest.)
5. A népiskola módszertana. Dr. Dittes után. Bpest, 1876. (Dr. Kiss Áronnal együtt. 2. kiadás. Bpest, 1882.)
6. Az ellenzéki szellem az iskolában. Bpest, 1876. (2. kiadás. Bpest, 1884. Paedagogiai Könyvtár 2. füzet).
7. Négyes dalok gyűjteménye. Lipcse, 1878. (Bartalus Istvánnal.)
8. Női énekkarok. Lipcse, 1879. (Bartalus Istvánnal.)
9. Olvasókönyv, a népiskola II., III. és IV. osztálya számára. Lipcse, 1883. Három kötet. (Dr. Kiss Áronnal és Radó Vilmossal együtt; több kiadást ért.)
10. Olvasókönyv, az elemi népiskolák V. és VI. osztálya számára. Lipcse, 1887. Két kötet.
11. Magyar olvasókönyv, a polgári iskolák I., II. és III. osztálya számára. Lipcse, 1888., 1890. Három kötet.
12. ABC és olvasókönyv, az elemi népiskolák I-IV. osztálya számára. Lipcse, 1890. Négy rész. (Tótul is megjelent. Lipcse.)
13. A Néptanítók Lapja ünnepi száma a lap megalapításának negyedszázados évfordulója alkalmából. 1868-1893. Lipcse, 1893.
Szerkeszti a Néptanítók Lapját 1874 óta; szerkesztette a budapesti m. kir. állami elemi és polgáriskolai tanítóképezde múltja és jelene (1873/4-1880/1) cz. munkát 1882-ben (ism. Budapesti Szemle XXXII.) és a Felső nép- és polgáriskolai Közlönyt 1884-ben januártól júniusig.
Kiss Áron, Nevelés Története 253., 254. és M. Népiskolai Tanítás Története 209. l.
Vasárnapi Ujság 1881. 24. sz. arczk.
Horváth Ignácz Könyvészete 1883-85., 1887-91.
Verédy, Paedagog. Encyclopaedia 345. l. (Kiss Áron).
Paedagog. Plutarch I. 1886. arczk.
Petrik Könyvészete.
Paedag. Zsebnaptár 1886-87. 145. l. arczk. (Orbók Mór).
Bökényi Dániel, Magyar ABC- és olvasókönyvek történeti fejlődése. M.-Sziget, 1891. 107., 122., 156. l.
Corvina 1894. 6., 7. sz.