bölcseleti doktor, egyetemi könyvtártiszt és az erdélyi irodalmi társaság rendes tagja s másodtitkára, 1866. nov. 24. Gyaluban Kolozsmegyében ; gymnasiumi tanulmányait a kolozsvári ev. ref. kollegiumban végezte; szüleinek óhajtására az orvosi pályára lépett és a budapesti egyetemen töltött egy évet. Innét Kolozsvárra hazament és 1885-ben a Kolozsvári Közlöny napilaphoz belső dolgozótársnak belépett, majd a Magyarság és Erdélyi Hiradó segédszerkesztője volt és jelenleg a Kolozsvár belső dolgozótársa. Az orvosi pályát abbahagyván, a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténetet, magyar nyelvészetet és franczia irodalomtörténetet hallgatta. Bölcseletdoktori oklevelet nyert a magyar irodalomból, magyar nyelvből és a franczia irodalomból. 1891-ben Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári egyetemi könyvtárhoz könyvtártisztté kinevezte, hol jelenleg is működik.
Még mint gymnasiumi VIII oszt. tanuló dolgozótársa volt (1883) a Magyar Polgár cz. kolozsvári napilapnak, hova francziából elbeszéléseket fordított; azután tudósítója volt a Pesti Hirlapnak, Pester Lloydnak és a Budapesti Hirlapnak, mely utóbbinak jelenleg is kolozsvári munkatársa. Elbeszéléseket és humorisztikus rajzokat, társadalmi s irodalomtörténeti czikkeket, külföldi útleírásokat, bírálatokat, legutóbb több könyvészeti s könyvtári tárgyú czikket írt a Kolozsvár, Erdélyi Híradó, Ellenzék, Magyarság, Keresztény Magvető, Századok, Ország-Világ, Magyar Szalon, a Hét, Magyar Nyelvőr (1891), Fővárosi Lapok (1894) és még más fővárosi s vidéki lapokba és folyóiratokba; ezenkívül több regényt és elbeszélést fordított németből, francziából és angolból; nevezetesebbek a Kolozsvári Közlönyben (1886. Charley, egy kötet elbeszélés; Conscience Henrik, Az ujoncz, németből; Caballero Fernand, Szegény Dolores, regény, németből; Kielland Sándor, Méreg, regény, németből); az Ellenzékben (1890. Pápai Páriz Ferenczről), az Erdélyi Múzeumban (VIII. 1891. Tótfalusi Kis Miklós életrajzához, IX. 1892. Apáczai Cseri János életrajzához és műveinek bibliographiájához, X. 1893. Bethlen Gábor lakodalma), a Kolozsvárban (1891. 210. sz. Egy magyar nyomda a XVIII. században, 241., 242. sz. Egy humoros könyv a XVII. században, 256. sz. Jósika Lajos báró és az unio, 1893. A szabadító, eredeti történeti regény, 1894. Tótfalusi Kis Miklósról, Jósika Miklós temetése), az Ország-Világban (1891. Szabó Károly mint tengerész), a Budapesti Hirlapban (1893. 139. szám. Könyvtáraink és a millennium); az Irodalomtörténeti Közleményekben sajtó alatt (1894. A megtámadott Kazinczy).
Munkái:
1. A virág és Jó rútnak lenni, szinművek Legouvé Ernő után ford. francziából. Kolozsvár, 1888. (Az első előadatott először a kolozsvári nemzeti színházban 1889. febr. 8.)
2. Rajzok. Mark Twain után ford. angolból. Bpest, 1889. (Útközben 6.)
3. Az örökség. Beszély, Sandeau Gyula után francziából ford. Bpest, 1890. (Olcsó Könyvtár 271.)
4. Az első erdélyi magyar hirlap. Kolozsvár, 1890. (Ism. Egyetértés ápr.)
5. A kopaszság dicsérete. Magyar humoros mű 1589-ből. Kolozsvár, 1890. (Kiadta előszóval. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Magyarság 39. sz.)
6. Egy pólyás baba emlékiratai. Weiss Julián után ford. németből. Bpest, 1891.
7. Gizike naplója. Weiss Julián után ford. németből. Kolozsvár, 1891.
8. Tótfalusi Kis Miklós siralmas panasza. Kolozsvár, 1892.
9. Apáczai Cseri János életrajzához és műveinek bibliographiájához. Kolozsvár, 1892.
10. A kolozsvári egyetemi könyvtár szakczímjegyzéke. Kolozsvár, 1892-94. (I. és II. kötet, sajtó alá rendezte s összeállította, a III. kötet kéziratban).
11. Mézes hetek után. Vígj. 1 felv., Bpest, 1890. (Monologok 46.; a kolozsvári nemzeti színházban először adták 1889. febr. 8. Németre ford. Nach den Flitterwochen cz. alatt Franzl Alajostól, megjelent Lipcsében a Reclam Universal Bibliothek-jában Dramatische Zweigespräche gyűjtő cz. alatt, előadták 1893-ban Helgolandban és több német színpadon).
Színműve: Alhambra, regényes dalmű 4 felv. (1890), zenéjét írta Serly Lajos (előadásra kerűl 1894-ben a kolozsvári nemzeti színpadon).
Szerkesztette a Kolozsvári Kalauzt (Kolozsvár, 1894. képekkel) és szerkeszti 1894 óta az Erdély cz. turistasági, fürdőügyi és néprajzi folyóiratot.
Ország-Világ 1888.
Magyar Hirlap 1891. 195. sz.
M. Könyvészet 1890. 1892.
Erdélyi Irók Almanachja 1892. és önéletrajzi adatok.