Gusztinyi (Zubralovszky) János,
nyitrai püspök, szül. 1718-ban Árvamegyében; a Hegyalján lakott plébános nagybátyja neveltette a kis tót fiút, a ki a nagyszombati jezsuita intézetben végezte a bölcseletet és a szónoklati cursust; azután báró Fischer gyermekei mellett nevelő volt; a báró kérésére változtatta Zubralovszky nevét Gusztinyire. Később az egyházi pályára lépett és felszenteltetése után girincsi lelkész, 1741. júl. 22-től miskolczi, 1744-től sátoralja-újhelyi plébános volt. Mária Therézia egri kanonokká s a királyi tábla prelátusává, 1763. nov. 18. pedig nyitrai püspökké, a megye főispánjává s belső titkos tanácsossá nevezte ki. A Nyitra melletti kövesdi hegyen az akkor keletkezett, de a pápától meg nem erősített nazarén szerzetesek számára lakot építtetett. Templomok, lelkészek és betegek irányában bőkezű volt. Ápolta a tudósokat, előmozdította a magyar irodalmat. Meghalt 1777-ben a Nyitra melletti mocsonoki nyaralójában.
Munkái:
1. Thesaurus ecclesiae Christi per jubilaeum infideles dispensari solitus, et anno currenti 1735. pro pace inter principes christianos a Deo exoranda dispensatus... Cassoviae.
2. Oratio rev. ac clariss. dni J. G. abbatis, dicta in episcopali schola Agriensi 1754.
3. Üdvösség mannája. Az az: Az Úr Jézus tulajdon szent testének és vérének sakramentoma, melylyel nem a Mózes fedele alatt ülő zsidóság, nem is az üres figurát áltató újjítás: hanem Krisztusnak igaz hive, a kegyelem törvényében, érezhető jelek és symbolumok alatt el rejtetett valósággal az örök életre tápláltatik. Agriensi, 1759. (2. kiadás. Agriensi, 1769. E művét, mely tót fordításban is megjelent Nagyszombatban 1794-1795. négy kötetben, Helmeczy István kőrösi ev. ref. prédikátornak Maiburgban (Utrecht) 1741-ben kiadott Igasság paisa cz. munkája ellen írta.)
4. Epistola ad clerum suum Nitriensem dictus tempore suae Eppum Nitriensem inaugurationis. Nitriae, 1766.
Végrendelete 1777-ből a bars-szentkereszti püspöki könyvtár kéziratai közt van.
Hiros, Sámuel, Oratio de laudibus J. Gusztinyi, episcopi Nitriensis. Posonii. 1777.
Horányi, Memoria II. 49.
De Luca, Das gelehrte Oesterreich. Wien, 1776. I. 163.
Katona, Historia Critica XXXIX. 955.
Fessler, Geschichte der Ungarn. X. 397., 439. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 169.
Figyelő VIII. 82., 369., X. 379. l.
M. Könyv-Szemle 1882. 138. l.
Petrik Bibliogr. I. IV.
Borsodmegyei Lapok 1889. 66. sz. (Babik József)
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren 96. l.