országgyűlési képviselő, szül. 1798. júl. 28. Nagy-Kőrösön Pestmegyében, hol a gymnasiumot végezte; 1814-15-ben jogot hallgatott Kézsmárkon, hol egyszersmind tanára Adorján (Szepesmegye főügyésze) mellett patvaristáskodott. Mint jurátus Pesten Szilassy hétszemélynök mellé esküdt fel és Bujanovics ügyvéd mellett patvaristáskodott. Jogász akart lenni; de egykor főnöke az alispánhoz küldte informátió végett és ez gyöngédtelenűl bánt vele, a mi annyira elkedvetlenítette őt, hogy a mérnöki pályára tért át, melyet magánúton végzett; 1816-ban gyakorlatra Decsy János pestmegyei főmérnökhöz ment. Ezzel együtt részt vett az ország nyugati vizeinek országosan elrendelt lejtmérésében. Pesti időzése alatt megösmerkedett az Ürményi, Szentkirályi s az Ottlik családokkal; ezek kérésére elvállalta a sóvári Soós család osztoztatási munkáját, melyet 1819. és 1820-ban be is végzett. Majd az abonyi uradalom választotta meg mérnökének, és ezen uradalmat, mely 94 ezer katasztrális hold, 1834-ig szabályozta. Ugyanakkor a központi vasúthoz osztálymérnöknek, 1848-ban pedig a magyar vasútak épitési igazgatójának neveztetett ki. Első teendőjének tartotta, hogy a központi vasútat Szolnoktól Debreczen felé folytassa. Az előmunkálatok 1848 nyarán meg is tétettek, midőn gróf Széchényi István őt a közlekedésügyi miniszteriumba tanácsossá nevezte ki. Ezt az állást azonban nem foglalhatta el, mert Kossuth Lajos a zendülő horvátok ellen tervezett népfelkelés szervezését bizta reá a kecskeméti járásban. A világosi katasztropha után 1865-ig privatizált. Ekkor Nagy-Kőrös megválasztotta polgármesterévé s a ref. egyház és iskolák gondnokává, majd (1865) országgyűlési képviselővé, hol mint ellenzéki 1875-ig képviselte a várost és ez évben korelnök is volt. Azután visszavonult Nagy-Kőrösre, hol 1885. aug. 28. meghalt.
Beszédei és politikai czikkei megjelentek a napi lapokban; Szédelgés és jótétemény cz. czikke az Egyetértésben (1879. 101. sz.)
Munkái:
1. Választóimhoz. Pest, 1869. (Országgyűlési beszédek: 1867. márcz. 22. a 67-es bizottság és javaslata tárgyában; decz. 4. az osztrák államadósságok 30% elvállalása ellen; 1868. okt. 9. az urbéri kármentesités ügyében; nov. 4. a vasuti törvény tárgyában; decz. 3. az osztrák nyugdíjak ellen; decz. 18. a Lloyd-társaság ellen.)
2. Épületes prédicatio, melyet... szept. közepén az Egyetértésben a magas aristocratiának, a főpapságnak és a kormánynak tartott. Közrebocsátja K. O. (Küry Oszkár). Pest, 1871.
3. G. S. országgyűlési beszéde márcz. 22. 1871. Kecskemét, 1871.
4. Az orsz. takarékpénztár kérdéséhez. Pest, 1872.
5. Megvilágitása a pénzügy és közlekedési miniszter urak együttes jelentésének, mely a képviselőház elé terjesztetett. Bpest, 1873.
6. Komoly szó a nagy-kőrösi választó közönséghez. Nagy-Kőrös, 1879.
7. G. S. a nagy-kőrösi függetlenségi párt képviselőjelöltjének aug. 4. tartott programmbeszéde. Nagy-Kőrös, 1879.
8. Nyilt levél a Nagy-Kőrös hetilap szerkesztőjéhez. Nagy-Kőrös, 1880.
9. Beretvás Endre és érdektársai által a budapesti törvényszék előtt városunk (N.-Kőrös) ellen megindított perhez csatolt keresetlevélben olvasható óriási követelésnek, van-e törvényes igazságban és méltányosságban gyökerező alapja? Nagy-Kőrös, 1880.
10. A nőkről és a nők neveléséről tartott felolvasása a n.-kőrösi nőegyleti óvoda javára Nagy-Kőrösön. 1880. Nagy-Kőrös.
11. Nehány őszinte szó városunk polgáraihoz. Nagy-Kőrös, 1881.
12. Historiai politikai elmélkedések nemzetünk multja, jelene és jövője felett. Nagy-Kőrös, 1882.
Országgyűlési beszédei 1865-től a Naplókban vannak.
Szerkesztette a Nagy-Kőrösi Lapokat 1883. jan. 7-től ápr. 29-ig, mikor az a 17. számmal megszűnt.
Budapesti Közlöny 1869. 53., 58. sz.
Igazmondó 1870. 30. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1872. 37. sz. arczk. 1885. 35. sz. (Nekr.)
Petrik Könyvészete.
1885: Egyetértés 29. sz. (Eötvös Károly), Függetlenség 236. sz. Fővárosi Lapok 204. sz.
Képviselőház Könyvtárának Katalogusa 562., 826. l. és gyászjelentés.