országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia lev. tagja, G. Ágost a Coburg herczegi család gazdatisztje s Majovszky Johanna fia, szül. 1839. decz. 2. Szent-Antalban (Hontm.); Tanult Selmeczbányán, Rimaszombatban, Miskolczon és Rozsnyón; a jogi tanfolyamot a pesti egyetemen és Bécsben hallgatta; ennek befejezte után 1861-ben ügyvédi gyakorlatra ment és 1863-ban ügyvédi oklevelet nyert. 1864-ben Belgiumba, majd Francziaországba utazott és félévet Párisban töltött. Ezalatt a berlini s heidelbergi egyetemeket is látogatta. 1865-ben visszatért lakhelyére Beszterczebányára. Az alkotmány visszaállításakor a politikai pályára lépett. 1867-ben főjegyzőjévé s 1871 és 1878-ban alispánjává választá Zólyommegye. Mint alispán, a felvidékről írt művével nagy feltűnést keltett, rámutatva azon veszélyre, mely a panszlavizmus részéről Felső-Magyarországot fenyegeti. A nemzetiségi kérdésen kívül, a közigazgatás kérdésével foglalkozott tüzetesen és a közigazgatási erők állami központosítása mellett küzdött a gyakorlati adminisztratio terén, sajtóban és röpiratokban. A panszlavizmus ellen vívott harcza életének legnagyobb részét vette igénybe. Az ő kezdeményezésére történt a tót Maticza feloszlatása s a panszláv gymnasiumok bezárása; úgyszintén a hazafias irányú tót lapnak, a Svornostnak megindítása, melynek kedveért a tót nyelvet is elsajátította. Óriási tevékenysége idegrendszerét is megbontotta, úgy hogy 1876-77. telén Olaszországban kellett üdülést keresnie. 1878-ban Beszterczebánya országgyűlési képviselője lett, szabadelvűpárti programmal. 1880. febr. kilépett a pártból és a mérsékelt ellenzék egyik vezértagja lett. Állandóan a szliácsi kerületet képviselte, tagja volt a közigazgatási, a II. bíráló bizottságnak és a delegatiónak. A m. tudom. akadémia 1888. máj. 4. levelező tagjai sorába választotta. A társadalmi téren is tevékenyen működött; Császka püspökkel együtt megalakította a hazafias tót közmívelődési egyesületet. Az 1890. év nem volt kedvező Grünwaldra nézve. A közigazgatás államosítása, melyért ő egy életen át küzdött, valósággá igérkezett válni, de a nélkül, hogy abban neki az a szerep jutott volna, melyre multja után jogosítottnak érezte magát. Állítólag gége baja miatt ment délre üdülést keresni, de barátainak, kikkel levelezésben maradt, csakhamar meg kellett győződniök, hogy más, borzasztóbb betegség fenyegeti. 1891. máj. 4. Courbevoiban, a Szajna-part egyik elhagyatott helyén, Páris területén kívül öngyilkos lett. A m. tudom akadémiában Láng Lajos 1894. október 29. tartott fölötte emlékbeszédet.
Számos czikket írt a politikai magyar és német lapokba; a Reformban (1872 302-305. sz. névtelenűl közzétett czikksorozata: Felsőmagyarországi levelek a nemzetiségekhez, méltó feltünést keltett; a Budapesti Szemlében (1876. A társadalom, 1878. Nyilt levél, 1884. Néhány észrevétel, 1885. Könyvism., 1887. Humoros bölcsészet, 1887. Régi Magyarország, Közgazdasági viszonyok, 1890. Nyilt levél); a Pesti Naplóba (1887. 81. sz. Zólyommegye gazdasági s mívelődési állapota), a Hazánkba (X. 1888. Hangulatok és áramlatok); számos czikket írt a Pester Lloydba is.
Munkái:
1. Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség. Bpest, 1874. (2. kiadás 1876. Bpest.)
2. Közigazgatásunk és a szabadság. Budapest, 1876.
3. A felvidék. Politikai tanulmány. Budapest, 1878. (Ism. Budapesti Szemle XVI. 421., XVII. 192., 203. Mudrony Mihály, A felvidék. Felelet G. B. hasonnevű politikai tanulmányára. Pozsony, 1878.)
4. A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve. Budapest, 1880. Három kötet. (2. bőv. és jav. kiadás. 1884-85. Öt kötet. 3. bőv. és jav. kiadás. 1889. Négy k.)
5. Kossuth és a megye. Válasz Kossuth Lajosnak. Budapest, 1885.
6. Régi Magyarország 1711-1825. Budapest, 1888. (Ism. Bud. Szemle 1887. LII. és 1888. LIV, P. Napló 1888. 56. sz., Egyetértés 56., 57. sz., Nemzet 67. sz. Ellene: Mocsáry Lajos. A régi magyar nemes. Észrevételek G. B. A régi Magyarország cz. munkájára. Bpest, 1889.)
7. Az uj Magyarország. Gróf Széchenyi István. Budapest, 1890. (Ism. Bud. Szemle, M. Sion, Budap. Hirlap 53. sz., Főv. L. 54., 66. sz., Sárosp. Lapok 21. sz., Nemzet 57. sz. P. Napló 63., 64., 95. sz., Kath. Szemle, A Hét, Brassó 39. sz., P. Lloyd 64. sz.)
8. Zólyom megye. Budapest, 1891. (Kőrösi József, megyei monografiák. Magyarország közgazdasági és közmívelődési állapota a XIX. században I. k. 1. füzet.)
Levelei Falk Miksához, Beszterczebánya 1882. szept. 19., 1884. szept. 20., 1885. júl. 21., nov. 20., 1888. decz. 28., 1889. szept. 27. és kelet n., Mentone 1890. jan. 6. és 11. (M. Szalon XV. 1891.)
Vasárnapi Ujság 1880. 16. sz. arczk. 1888. 48. sz. arczk. 1891. 20. sz. arczk.
M. Tisztviselő 1881. 14. sz.
M. Könyvészet 1876., 1878., 1880., 1886., 1888-90.
Magyarország és a Nagyvilág 1878. 22. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Ország-Világ 1888. 21. sz. arczk., 1891. 20. sz.
1891: Budapesti Hirlap 130-132. sz., Pesti Napló 128., 130., 132., 133., 179. sz., Pester Lloyd 130. sz. M. Szemle 20. sz. (G. mint író Keményffy D.), Fővárosi Lapok 120. sz., A Hét 20. sz., M. Szalon XV. arczk.
Akadémiai Értesítő 1892. 28-33. l. (Láng Lajos).
Beszterczebánya és Vidéke 1893. 28.