királybiró, szászvárosi származású s ág. ev. vallású volt; elődei Lengyelországból költöztek Erdélybe. 1716-ban, midőn a török háború az ausztriaiak ellen megkezdődött. G. Bukarestben tartózkodott mint gyógyszerész provisor; ekkor ő magyar társaival együtt hazájába akart visszatérni; azonban Maurokordato Miklós fejedelem ezt nem engedte meg; sőt G. kénytelen volt a török főtolmács mellett, ki a fejedelem testvére volt, mint magyar és német tolmács szolgálatot vállalni. Csak 1719-ben jött vissza Erdélybe, hol a szászvárosszékben előbb proregius, 1763-1765-ben pedig valóságos királybiró volt. Meghalt 1772. nov. 25. 80 éves korában.
Kéziratban hagyta hátra: Tagebuch seiner Reisen und erlebten Begebenheiten, melynek egy része: Die Feldzüge der Türken wider die Kaiserlichen in den Jahren 1716-1718 cz. az Ungar. Magazinban (III. 1783. 301-319. l.) megjelent.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 39. l.