főgymnasiumi igazgató, szül. 1843. febr. 23. Rimaszombatban Gömörmegyében; a gymnasiumot Rozsnyón és Egerben végezte (1853-61) honnét mint növendék-pap theologiára a pesti egyetemre küldetett; a négy évi theologiai tanfolyam elvégzése után visszatért a világi életre s három évig bölcseletet hallgatott és tanári képesítést nyert. 1871-ben az újonnan fölállított fiumei olasz nyelvű állami főgymnasiumhoz neveztetett ki helyettes, 1872-ben rendes tanárnak. Fiuméban e mellett a cs. és kir. hadi tengerészeti akadémiánál a magyar nyelv előadója, az állami hajózási iskolánál a képesítő vizsgáló-bizottság tagja s József főherczeg családjánál az olasz nyelv tanítója volt. 1882. szept. 1. a losonczi állami főgymnasium igazgatójává neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
Budapesten 1867-től 1871-ig mint hirlapíró működött; továbbá jelentékeny része volt a szent-István-társulat által kiadott Cantu Caesar Világtörténelmének magyarra fordításában és az Egyetemes M. Encyclopaedia összeállításában. Fiumében tartózkodása alatt eleinte a Jelenkorba, majd a Kelet Népébe írt politikai czikkeket; 1878-tól 1882-ig mint a Pesti Napló rendes fiumei munkatársa több czikket közölt Fiume s Magyarország politikai, társadalmi, tengerészeti s közlekedési viszonyairól; így a tengeri hajózásról (1878) írt hosszabb tanulmányt, melyben a vitorla s gőz versenyét, nevezetesen ez utóbbinak felűlkerekedését vázolja; ezt a Bilancia s Osservatore Triestino olaszúl is közölték és ezzel előidézték azt, hogy a tengervidék összes tulajdonosai congressusra gyűltek össze Fiuméban, melyen a parti lakosság legfőbb életforrásának, a hajóépítésnek és vitorlahajózásnak megmentése fölött tanácskoztak; 1890. néhány czikk a görög nyelv tanításának korlátozása ügyében és paedagogiai kérdésekben; a fiumei Bilancia cz. olasz lapnak is munkatársa volt; a Losoncz és Vidékében (1891. Kármán József és irodalmi működése), a budapesti Gazette de Hongrieban (1888. ĽÉtat hongrois, nyilt levél alakjában P. Foncin úrhoz, a franciaországi középoktatásügy főfelügyelőjéhez, kritikai megjegyzéseket tartalmazva ama téves adatok tárgyában, melyek Foncinnak Geographie Historique cz. munkájában Magyarország államiságát és közjogát illetőleg foglaltatnak; erre Foncin a Gazette de Hongrieban válaszolt, elismerve tévedéseit és igérve azok kiigazítását; ezen levélváltás a losonczi áll. főgymn. Értesitőjében 1889. is megjelent, 1889. Hongrois et Autrichienes), a La Hongrieban (1890. Les Alliances), a Revue de ĽOrientben (1891. Les Roumains de la Transsylvanie.) Programmértekezései a fiumei állami főgymnasium Értesítőjében (1877. Ľinsignamento della lingua ungherese al regio gimnasio reale), a losonczi áll. főgymnasium Értesítőjében (1884. A losonczi főgymnasiumi építkezés és az új gymnasiumi épület, 1894. Anglia s Oroszország versengése Közép-Ázsiában, Világ teteje cz.)
Munkái:
1. Francesco Deák, sua vita e carriera politica. Fiume, 1873.
2. Storia degli Ungheresi, sulle orme di Michele Horváth e di Francesco Ribary. Fiume, 1873.
3. Geographia dello stato ungarico. Fiume, 1879. (Hunfalvy János nyomán.)
4. Grammatica della lingua ungherese, riveduta ed approvata dal Consiglio sup. ďistruzione dello Stato. Fiume, 1879.
Jegyei: G-ts és G.
Ambrus Mór, Vázlatok... Losoncz, 1885. 54., 62. l.
M. Sion, 1888. 457. l.
Koncz Ákos, Egri egyházm. papok, 94. l. és önéletrajzi adatok.