ág. ev. lelkész, divéki Turóczmegyei származású volt; tanult Ivánkafalván, Pozsonyban és Kézsmárkon, hol 1729. okt. 30. a tanulók jegyzőkönyvébe így írta be magát: Georgius Gregus Divihino hungarus thurócziensis; tanára Buchholz György pedig ugyanazon jegyzőkönyvbe ezt jegyzé fel róla: Diligens iste proborumque morum scholaris paedagogus d. Fischer et Szontagh collecta stipe cum Mudrony discessit Vitebergam praevia valedictione publica 4. Febr. 1736. A vittenbergai egyetem anyakönyvében márczius 26. írták be a nevét. Innét 1740-ben hazajövén, előbb Ozoróczon az Ottlik család udvari, utóbb, Andricius Izsák halála után, Selmecz rendes tót papja lett, hol 1791-ben meghalt.
Munkája: Disputatio theologica de Juramento per Dei Genitricem et Sanctor reliquos minime praestando, Praeside Christoph. Henrico Zeibichio. Wittebergae, 1739. (Alkalmat adott neki megírására az, hogy III. Károly 1731-ben rendeletet adott ki a vallásügyben, melynek IX. pontja kötelességül tette a protestánsoknak, hogy római-katolikus minta szerint esküdjenek. Ennek igazolásául: Juratus Sodalis Jesuitarum cz., sokak véleménye szerint Malevics munkát írt, ennek czáfolatáúl egy: Juratus Christi Sodalis mást fogalmazott, mind a kettőt pedig G. vitairatához csatolva adta ki; utóbbinak szerzője Csernanszky János szulyói tanító volt; nevét értekezése végén levő mondatának kezdő betűi alá rejtette.)
Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchenyi I. 432. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 239. l.
M. Tudományos Értekező 1862. I. 348. l.