Kezdőlap

Grailich Vilmos József,

bölcseleti doktor és bécsi egyetemi tanár, előbbinek és Neidherr Karolina fia, szül. 1829. febr. 16. Pozsonyban; középiskoláit szülővárosában végezte s a természettudományok iránt való hajlamát követve, tanulmányait 1847-ben a bécsi polytechnikumon folytatta. Különös előszeretettel foglalkozott az ásványtannal és a mennyiségtannal. Fáradhatatlan szorgalommal szentelte magát a tudományoknak, daczára a sok nehézségeknek, melyekkel vagyontalansága miatt folytonosan küzdenie kellett. Ennek első eredménye volt 1852-ben a cs. akadémia Sitzungsberichtjeiben megjelent értekezése: a láttengelyek szögének meghatározása a színes körök segélyével. Ez és a következő értekezései a tudósok figyelmét a fiatal tudósra vonták, különösen pedig Ettingshausen, Haidinger és Schrötter tanácsaikkal is támogatták. A jegeczek tanulmányozását tűzte ki G. buvárkodása fő feladatául és miután a bécsi egyetemen bölcseleti doktor lett, 1854-ben mint növendék a cs. k. természettani intézetbe lépett; 1855-ben a jegecztanból és a felsőbb természettanból magántanári képesítést is szerzett. Miután a jegecztanban Mohs rendszerétől eltért és Neumann, valamint Miller rendszerét követte, utóbbinak jegeczismereti tanát átdolgozta, mely az illető körökben első jegecztermészettani tankönyvnek ismertetett el és jelentékenyen befolyt e rendszer terjesztésére az ausztriai birodalomban. Midőn Kenngott a zürichi polytechnikumra távozott, G. annak helyére a cs. udvari ásványgyűjteményhez segédőrnek neveztetett ki s háromnegyed év múlva a magasabb természettan rendes tanára lett a bécsi egyetemen; itten a jegecz-fénytan mellett a mágnesességet és hőelméletet is tette vizsgálata tárgyává, 1859. márciustól fogva azonban nagyobbfokú organikus tüdőbaj aggasztó tünetei mutatkoztak, melynek ő szept. 14. áldozata lett. A müncheni és bécsi akadémiák tagúl választák.

Munkái:

1. Bestimmung des Winkels der optischen Axen, mittelst der Farbenringe. Wien, 1852.

2. Bestimmung der Zwillinge in prismatischen Krystallen mit Hilfe des polarisirten Lichtes. Wien, 1853.

3. Untersuchungen über den ein- und zweiaxigen Glimmer. Wien, 1853.

4. Bewegung des Lichtes in optisch-einaxigen Zwillingskrystallen. Wien, 1853-54.

5. Beitrag zur Theorie der gemischten Farben. Wien, 1854.

6. Note in Betreff der Grundgestalt der Glimmer. Wien, 1854.

7. Das Sklerometer, ein Apparat zur genaueren Messung der Härte der Krystalle. Wien, 1854. (Pekárek F.-el.)

8. Ueber eine merkwürdige Krystallbildung am Salmiak. Wien, 1855.

9. Brechung und Reflexion des Lichts an Zwillingsflächen optisch einaxiger vollkommen durchsichtiger Medien. Wien, 1855-56.

10. Lehrbuch der Krystallographie, von W. H. Miller. Uebers. u. erweitert, Wien, 1856.

11. Kristallographisch optische Untersuchungen. Olmüz, 1858. (A bécsi tud. akadémia által koszorúzott pályamunka.)

12. Der Römerit, ein neues Mineral aus dem Rammelsberge, nebst Bemerkungen über die Bleiglätte. Wien, 1858.

13. Ueber das Singen der Flammen. Wien, 1858. (Weiss E.-vel együtt.)

14. Untersuchungen über die physikalischen Verhältnisse krystallisirter Körper I-IV. Wien, 1858. (Lang V.-al együtt.)

15. Über symmetrische Functionen, welche zur Darstellung gewisser physikalischer Verhältnisse krystallisirter Körper dienen können. Wien, 1859. (Az 1-5, 7., 13. és 15. sz. különnyomatok a bécsi akadémia Sitzungsberichtjeiből, a 9. sz. a Denkschriften-ből és a 11. a Zeitschrift für österr. Gymnasienből.)

Ezeken kívűl több értekezése jelent meg a bécsi Sitzungsberichte-ben és egy: Ueber Fluorescenz a pozsonyi Verhandlungen für Naturkundeban (1857. I.)

Verhandlungen für Naturkunde IV. Pressburg, 1859. Sitzungsber. 119.

Wurzbach, Biogr. Lexikon V. 304.

Pozsony és Környéke Pozsony, 1865. 240.

Szinnyei Könyvészete.

Allgemeine Deutsche Biographie IX. 574. l.