hirlapíró és szerkesztő, Hontmegye egyik régi nemesi családjából származott. A családnak négy tagja, négy Gracza testvér harczolt 1848-49-ben a nemzeti zászlók alatt és kettő a csatatéren esett el; e négy testvér közt volt G. Gy. atyja G. Lajos, ki mint honvédszázados a temesvári csatában súlyos sebet kapott és e sebe a 60-as években kiújulván, annak következtében meghalt. G. Gy. nagybátyja volt G. Antal a felvidéki guerillák vezére, a kit a szabadságharcz után menekülése közben Szegeden orozva megöltek. G. György szül. 1856. szept. 12. Vehéczen Zemplénmegyében; iskoláit Sátoralja-Ujhelyben, Egerben, Szatmárt és Debreczenben végezte; a jogot pedig Budapesten hallgatta; azután hirlapíró lett. Az erdélyi közművelődési egyesület ügyét nagy buzgalommal felkarolta, annak javára több ezer forintot, úgyszólván hatosonként gyűjtött; a budapesti magyar egyesület megalakításában is kiváló tevékenységet fejtett ki.
Már mint jogász írt a Családi Körbe, később az Uj Időkbe, a Független Polgár czímű napilapba tudományos és politikai czikkeket. 1878-ban a Mende Bódog által szerkesztett Független Hirlap belső dolgozótársa lett, hol többnyire társadalmi s politikai czikkeket írt; írt még az Egyetértésbe s a Vasárnapi Ujságba. 1882-ben lett a Budapesti képes politikai napilap főmunkatársa, 1883. decz. 10. óta pedig annak felelős szerkesztője.
Munkái:
1. A Corvinák. Bpest, 1875. (Névtelenül. Német kiadásban is megjelent. Bpest.)
2. A halál őrültjei. Regény. Bpest, 1886. (Ism. Fővárosi Lapok 280. sz.)
3. A nevető Magyarország. A legújabb adomák egyetemes gyűjteménye. Bpest, 1887. (Follinus Emillel együtt).
4. Kossuth Lajos élete és működése. Bpest, 1893.
5. Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története. Bpest, 1894. (Eredeti rajzok hasonmásaival. Eddig 20 füzete jelent meg.)
Az Isten haragja cz. regénye a Budapestben jelent meg.
Szerkeszti a «Budapest» képes Naptárát és Kis képes Naptárát 1885 óta. Álnevei Jánki György, Tövis, Csipke-Rózsa és Tiborcz.
Politikai Ujdonságok 1870. 43., 44. sz.
M. Könyvészet 1886-87.
M. Salon VIII. 1887-88. arczk.
Fővárosi Lapok 1889. 182. sz.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Nemzeti Hirlap 1891. 94. sz. arczk.