ev. ref. lelkész, szül. 1845. decz. 31. Berczelen Szabolcsmegyében jó módú polgári szülőktől; középiskoláit szülővárosában és 1857. februártól 1864-ig a sárospataki főiskolában végezte; ugyanott hallgatta a bölcseletet s theologiát, mire 1868. júl. 8. segédlelkészi vizsgát tett. Ekkor nevelőnek ment Berczelre Inczédy István fia mellé s egyszersmind segédlelkészi teendőket is végzett. 1869. márcz. 1. mint segédlelkész Nagy-Kállóba, 1871. márcz. 31. Szakolyba rendeltetett; innét hat hét mulva Eperjeskére (Szabolcsm.) választatott meg rendes lelkésznek, hol vezetése alatt (1871. máj. 21-től 1876. ápr. 3-ig) új templom és iskola épűlt; ez alatt az ev. ref. lelkészi kör jegyzője, a felekezetnélküli népnevelési egylet titkára és a ref. tanítói kör elnöke volt. 1875-ben az egyházmegye aljegyzője lett. 1876. ápr. 3. választatott meg rendes lelkésznek Nagy-Kállóba, hol jelenleg is működik. Itt az egyház ügyeit rendezte, magtárt alapított sat. 1879 óta egyházmegyei levéltárnok, 1886 óta tanácsbíró s 1892. nov. 24-decz. 6. a Budapesten tartott ref. zsinaton képviselő volt. A polgári olvasó-egyletnek és a temetkezési társulatnak elnöke, a casinonak alelnöke, a ker. nőegylet jegyzője s a kisdedóvó szervezője (1885. máj. 26-tól), az állami főreáliskolai segélyegyletnek 1878-83-ig titkára volt.
Czikkei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1869-1884. 1889-92. A püspöki czensura, A zsinat és a ref. tanítók, A felügyelési jog, A magyar prot. egyháztörténelmi társulat kérdéséhez, Az országos segélyalap, Az affiliálás kérdéséhez, Lelkészi értekezletek, Nem személy, hanem elv, A vallásos népirodalom érdekében sat., Könyvismertetések, életrajzok, mint Révész Imréé, Pethő Károly emlékezete, litkei Tóth Péter emlékezete, Széchy Mihály, Nemes Benjamin, s adatok Tompa Mihály életéhez, több gyűlési tudósítás), a Czelder Márton által szerk. Lelkészi Tárba írt prédikácziókat; szintén az ő Figyelője s Vasárnapi Lapjába vegyes czikkeket; a Pesti Naplóba álnév alatt vagy névtelenül apróbb dolgozatokat, a Szabolcsba (1873. a Tanító mint erkölcsnemesítő pályamű), a Sárospataki Lapokba főleg vezérczikkeket (1881. Halotti énekeink a XVIII. század első éveiből, 1883. A biblia magyarázása érdekében, 1884. A néptanítók függetlenségi törekvései, 1886-87. Ujfalussy József emlékezete, 1888. A választhatóság, 1889. Károlyi Gáspár és a magyar prot. martyrok élete, 1890. A vallásos nevelés általában, különösen az állami középiskolában, 1891-94. vezérczikket, könyvism. sat.); írt még a Néptanítók Lapjába (1871. 1873.), a Debreczeni Prot. Lapba (1893.), a Vasárnapi Ujságba (1893. Adalék báró Jósika Miklós életéhez), a Nyírvidékbe, Nyírbe és a Nyíregyházai Hirlapba.
Munkái:
1. A zászló, mint győzelmi jelvény. Nyíregyháza, 1881.
2. A nagykállói ev. ref. egyház története. Sárospatak, 1882. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap és Századok).
3. Emlékkönyv a nagy-kállói ref. egyház hála- és örömünnepélyéről. (1892. nov. 6.) Nyíregyháza, 1893.
4. A jövő egyháza. Sárospatak, 1894. (Különnyomat a Sárospataki Lapokból).
Kéziratban: Nagy-Kálló város monographiája.
Álnevei s jegyei: Szabolcsi, Veritas, Amicus és -m. -r-.
Horváth Ignácz Könyvészete 1882.
Uj M. Athenas és önéletajzi adatok.