bölcseleti doktor, polgári iskolai igazgatótanár, szül. 1855. márcz. 28. Aszalón Abauj-Tornamegyében földmíves szülőktől; atyja halála (1859) után mások jóakaratú támogatása mellett, főként saját erejére volt utalva. Vécsei Pál aszalói tanítónak köszönheté, hogy tanulását folytathatta, ki magánoktatással is elősegítette a gymnasiumba juthatását; ennek négy osztályát 1864-től Szikszón, az V. osztályt 1868-ban Debreczenben végezte s a VI.-ra 1869-ben Sárospatakra ment. 1870-ben tanítói pályára lépett. Ez időtől fogva tíz évig, hogy magát fentarthassa s iskolai pályáját is bevégezhesse, nyilvános és magántanítással kereste kenyerét. Tanító volt Poroszlón (Hevesm.), Szalacson és Csokalyon (Biharm.), Aszalón (Abauj-Tornam.), Bőcsön (Borsodm.) és Budapesten. A budai m. kir. állami tanítóképző három éves tanfolyamát elvégezvén 1875-ben, tanítóképesítő vizsgát tett Sárospatakon; 1876-ban érettségi magánvizsgát Miskolczon. 1877-79-ben a budapesti egyetemen magyar irodalmi, bölcseleti, paedagogiai s történelmi előadásokat hallgatott és 1879-ben tanári vizsgát tett és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1881-ben még egy tanári vizsgálatot állott ki, hogy tanszékhez juthasson... ez időtől fogva reál, polgári s középkereskedelmi iskolákban tanárkodott Budapesten. 1887-ben egy évi tanulmányi úton volt külföldön, beutazva Németországot, Svájczot és Olaszország egy részét; a berlini egyetemen félévet töltött philosophiai s paedagogiai előadások hallgatásával.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1880. 6. sz. Kisfaludy K. levele Szemere Pálhoz, 1882. Magyar nők az 1790. budai országgyűlésen, 1886. Buda visszafoglalása 1686.), a M. Paedagogiai Szemlében (1880. Ábel Márton életrajza, 1881. Vajdafy Gusztáv fővárosi tanító életrajza); írt még a Néptanodába, Ált. Tanügyi Közlönybe, Néptanítók Lapjába, sat.
Munkái:
1. A természet-philosophiai álláspontok ismertetése és bírálata. Bpest, 1879.
2. A budapesti (budai) tanítóegylet Emlékkönyve. Bpest, 1879. (Trájtler Károlylyal együtt).
3. Paedagogiai értekezések. Bpest, 1880. (Ism. Néptanítók Lapja.)
4. Budapest története. A magyar nép és ifjúság számára. Bpest, 1883. (Ism. Néptanítók Lapja 1882. 752. l.)
5. Magyar irálytan. Feladatokkal és olvasmányokkal egybekapcsolva. Polgári iskolák és rokon intézetek számára. Bpest, 1883. (2. jav. kiadás. Bpest, 1889.)
6. Állítsunk Budapesten a Duna jobb partján közép kereskedelmi iskolát. Bpest, 1883.
7. Magyar nyelvtan. Polgári iskolák számára. Bpest, 1884.
8. Magyar nemzeti olvasókönyv, elemi iskolák számára. Bpest, 1889. Hat kötet. (Trajtler Károlylyal és Schön Józseffel.)
9. Magyar olvasókönyv, a polgári fiúiskolák számára. Három kötet. (Tóth Józseffel együtt. Bpest. 1890. 2. kiadás. Bpest, 1893.)
10. Magyar olvasókönyv A polgári és felsőbb leányiskolák számára. Bpest, 1890. Három kötet. (Póra Ferenczczel és Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Bpest, 1893. Póra Ferencz és Tóth J.-fel együtt. Ism. Egyet. Közokt. Szemle és Nőnevelés.)
11. A Budapest III. ker. közs. polg. leány- és női ipariskola szervezete. Bpest, 1890. (2. és 3. kidolgozásban. Bpest, 1893 és 1894.)
12. Magyar nyelvtan, különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás gyakorlati tanítására polgári fiú- és leányiskolák számára. Bpest, 1891. (Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Bpest, 1893.)
Szerkeszti a Polgári Iskolát 1888 óta Budapesten.
M. Könyv-Szemle 1879. LVIII. LXXII. l.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880. 1883-84. 1890-91.
M. Könyvészet 1889-92.
Corvina 1894. 6., 7. sz. és önéletrajzi adatok.