apát-plébános, szül. 1824. júl. 23. Nagyváradon magyar nemes családból; középiskoláinak befejezése után 1843-ban a nagyváradi egyházmegye papi növendékei közé lépett és theologiai tanulmányai bevégeztével 1847. okt. 6. áldozó pappá szenteltetett föl, mire Új-Kigyóson segédlelkész lett, hol magára vonta Kigyós kegyurának, Wenckheim József Antal grófnak figyelmét, a ki őt udvari káplánjáúl magához vette s 1852-ben bekövetkezett halálakor végrendeletében egyetlen gyermekének egyik gyámjáúl nevezte ki, s őt bízta meg a teljesen árván maradt Krisztina grófi leányka, az ország akkor leggazdagabb árvája nevelésének felügyeletével. G. a gondjaira bízott grófnőt honleányi erényekben gazdaggá, fenkölt lelkűvé és könyörületes szívűvé nevelte, ki 1872-ben Wenckheim Frigyes gróffal történt egybekelésekor 100,000 frttal a gyulai árvaházat megalapította s később a Gyulán felállítandó gymnasiumalapra 50,000 frtot adott. G. 1863-ban lett Uj-Kigyós lelkészévé. Az új plébános, az aszály által okozott inségről oly szomorúan emlékezetes évben 12 családot a sajátjából tartott el és az új aratásig 50-60 éhező nyert főtt eledelt a plébánián, míg a betegek segélyben és ápolásban részesültek. E mellett templomot, halottas kamrát, kalváriát, lelkészi lakot és elemi iskolát építtetett és a nép részére könyvtárt szerzett be. Kigyósi tanyáján méhészetet rendezett be s az ő adományából létesült békésmegyei mintaméhészetet valódi mintául emelte az egész országban. Zeer-monostori (pusztaszeri) apátnak 1868-ban nevezte ki ő felsége. 1869-ben szentszéki ülnök lett. Békés-Gyulára 1873-ban választatott meg plébánosnak s aug. 15. foglalta el hivatalát. Itt öt iskola, két tanítói lakás, hatosztályú női kézimunka- és leányiskola, a temető rendezése, a nagy templom orgonája mind az ő buzgalmának bizonyítékai. A népnevelés előmozdítására az új lelkész pályadíjakat tűzött ki a békésmegyei tanítók részére, állított egy ifjúsági ének- és zeneiskolát, sat. Beutazván egész Európát, módjában volt ismereteit és tapasztalatait gazdagítani. Az állattenyésztés és állatnemesítés terén a legismertebbek egyike az ő neve. A városi polgárok kényelmét és szórakozását is szem előtt tartván, létesítette a népkertet és az abban lévő pavillont. A kulturális téren azonban egyik legnagyobb érdeme a békésvármegye régészeti és művelődéstörténeti egylet megalakulása 1874-ben, mely leginkább az ő, továbbá Haan Lajos és Zsilinszky Mihály buzgóságának köszönhető. Az 1870-ben alakult magyarországi méhészeti egyesületnek elnöke lett és 1873-ban megalakítá a békésmegyei okszerű méhész-egyletet és 1878-ban Budapesten Kriesch Jánossal az országos magyar méhészegyletet. Gyula város közönsége 1881 és 1884-ben országgyűlési képviselőjének választotta. Meghalt 1894. jan. 4. Gyulán.
A nemzeti múzeum képtárát 12 darab olajfestmény- és rézmetszettel gazdagítá, az akadémia könyvtárának sok becses művet és kigyúlt palotájának helyreállítására tekintélyes összeget adományozott, az ethnographiai-néprajzi múzeumnak eredeti népviseleteket ajándékozott, a nemzeti szinház, az országos zenede, az állatkert bőkezű adományaiban osztozott az írói segélyegylet, a m. természettudományi, szent István és László társulatok, a szent Vincze egylet, a budapesti s debreczeni zenede, a békésvármegyei régészeti és az okszerű méhészegylet, az országos és a megyei gazdasági s az országos méhészegylet, a gyulai polgári kör és a kath. olvasó kör: valamennyi alapító tagjául tiszteli, sat.
Czikkeket irt a Vasárnapi Ujságba (1863. Bémer László báró, Szaniszló Ferencz nagyváradi püspök), a Gyakorlati Mezőgazdába (1872. A dohány okszerű termesztése és kezeléséről), a Kertész Gazdába (1872. Dohánymunka), a Békésbe (1873. Elnöki beszéd a békésm. régészeti egylet tárlatának megnyitásán, 1889. Báró Wenckheim Béla emlékezete), a békésvármegyei régészeti és mívelődéstörténelmi társulat Évkönyveibe (1875-79. Elnöki megnyitó beszédek, Geist Gáspár életrajza, 1880. báró Wenckheim László emlékezete, 1883. A méhészet hetedfélszázados múltja, XI. 1886. Bonyhai Benjamin emlékezete), a Békésmegyei Közlönybe (1878. Békésmegye a török uralom alatt és az erdélyi fejedelmek korában), a Néptanítók Lapjába (1880. A selyemtenyésztés érdekében, 1886. Szükségben segély a méhészet részére), a M. Koronába (1880. 127. sz. Néhány újabb szó a selyemtenyésztés érdekében). Egyes egyházi beszédei a Jó Pásztorban jelentek meg; írt a sz. István társulat Naptárába (1885) és az Iparosok Naptárába (1886) sat.
Munkái:
1. Szent beszéd, melyet lelkipásztorrá ünnepélyes beigtatásakor karácson hava 30. az új-kigyósi templomban mondott. Pest, 1863.
2. Hogyan lehet a kenyeret megszaporítani, hogy tiz család három hónapon át az éhenhalástól megmentessék. Pest, 1863.
3. Reggeli ima, esti ima, gyermekek számára. Pest, 1864.
4. Isten az én örömöm. Oktató imakönyv növendékek számára. Pest, 1864. (Több kiadást ért.)
5. Németországban szokásos ünnepélyes szertartás az eretnekségből vagy a szakadárságból a r. kath. anyaszentegyház kebelébe visszatértek fölvételénél. Pest, 1866.
6. Sirvirágok. A gyászos kesergők vígasztalására összeszedve. Pest, 1868.
7. Gyászének elhunyt szeretteink emlékének szentelve, hangjegyekkel és orgonakísérettel. Eger, 1871.
8. Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről. Különös tekintettel a szivarlevelekre, mely a termesztőnek legtöbb jövedelmet biztosít. Gyula, 1872. (3. bőv. kiadás. Gyula, 1878.)
9. Szent beszéd, melyet gr. Wenckheim Frigyes és gr. Wenckheim Krisztina egybekelésök alkalmával jún. 18. Ó-Kigyóson mondott. Pest, 1872.
10. Lelkipásztori búcsúzása Új-Kigyósról. Pest, 1873.
11. Hogyan lehet a kolerában levőket meggyógyítani? Pest, 1873.
12. Szent beszéd lelkipásztori beiktatása alkalmával, szept. 28. Gyula, 1873.
13. Szent beszéd, melyet a Jézus szent Szíve társulatának megalakításakor a gyulai r. kath. templomban mondott. Bpest, 1874.
14. Szent beszéd gr. Wenckheim Frigyesné által alapított árvaház megnyitásának alkalmára. Gyula, 1875.
15. Szent beszéd, melyet gr. Wenckheim Géza úr ő mélt. és Dehé Zsenni úrhölgy ő nagys. ünnepélyes házassági egybekelésök alkalmával Ó-Kigyóson 1876. febr. 9. elmondott. Bpest, 1876.
16. Jézus szent Szíve tisztelete. Elmélkedések, imák és énekek. Békés-Gyula, 1877.
17. Szent beszéd a gyulai német temetői beszentelés alkalmával 1878. júl. 28. Békés-Gyula.
18. Emlékbeszéd, melyet b. Wenckheim László arczképének B.-Gyulán 1880. márcz. 23. a békésmegyei takarékpénztár gyűléstermében ünnepélyes leleplezésekor tartott. Bpest, 1880.
19. Szent beszéd, melyet a b.-gyulai iparos ifjusági önképző és betegsegélyző egylet zászlajának fölszentelése alkalmából a r. kath. nagy templomban 1880. aug. 15. elmondott. Bpest, 1880.
20. Hogyan kell tenyészteni a selyemhernyót? Legszükségesebb tudnivalók a selyemtenyésztésről a gyermekek és a nép számára kérdések és feleletekben. 2. jav. kiadás. Gyula, 1880. (3. jav. kiadás. Gyula, 1884.)
21. Szent beszéd, melyet Gyulán a Stefanie menház megnyitása alkalmával 1880. febr. 2. mondott. Gyula, 1880.
22. G. B. országgyűlési képviselő beszéde a földmívelési-, ipar- s kereskedelmi miniszteriumi költségvetés tárgyalása alkalmával a képviselőház 1882. márcz. 4. ülésén. Bpest, 1882.
23. Emlék a Budapesten 1882. aug. 19. tartott országos méhészegyleti kiállításról. Bpest, 1882.
24. Gróf Wenckheim József emlékezete. Bpest, 1882.
25. Pusztaszer és az évezredes ünnepély. Bpest, 1883. (Két melléklettel. A tiszta jövedelem, fele részben a Pusztaszeren létesítendő emlékkápolna, s másik fele részben a szent Gellérthegyen felállítandó magyar dicsőség csarnoka, pantheon javára fog fordíttatni. Ism. Századok.)
26. Országgyűlési beszédek, melyeket Gyula városa országgyűlési képviselője 1881-84. években tartott és azokra vonatkozó nyilatkozatok. Összeszedte Bauer Ferencz. Bpest, 1884.
27. Pár őszinte szó a méhészet- gyümölcsészet- és selymészetnek az országban mielőbbi elterjesztése ügyében. B.-Gyula, 1884.
28. Az iparosokhoz és tanonczokhoz, «van-e szükség az ipar-tanoncz-iskolára?» «és mi ennek a haszna?» B.-Gyula, 1885.
29. Báró Wenckheim Béla emlékezete... Mellszobrának ünnepélyes leleplezése alkalmával 1889. júl. 7. B.-Gyula, 1889.
30. Szent beszéd, melyet a b.-gyulai m. földészi társulat zászlójának fölszentelése alkalmából tartott. B.-Gyula, 1889.
31. Szent beszéd kereszt megáldása alkalmával a szent József templom előtt 1891. B.-Gyula.
32. Hasznos tudnivalók. I. Gyakorlati tanácsok a virág- és gyümölcsös kertnek mikénti berendezéséről. II. Gyakorlati tanácsok a méhészet köréből. III. Tanácsok betegség esetén. B.-Gyula, 1891. (2. bőv. kiadás. Gyula, 1893.)
33. A pokolvarbetegség biztos gyógyítására használati utasítás a nép számára. B.-Gyula, év n.
34. A halottas kamaráknak minden községben leendő létesítése tárgyában. B.-Gyula, év. n.
35. Gyula város lakossága megváltsa-e a regálejogot?... B.-Gyula, év n.
Szerkesztette a Népbarát cz. ismeretterjesztő hetilapot a nép számára 1878. decz. 21-től 1879. márcz. 15-ig Békés-Gyulán.
Kiadta: Fekete Pál szőlőszeti vándortanár előadása B.-Gyulán ápr. 23. 1882. cz. munkáját. (Ebben G. czikkei: Hogyan lehet a kerti bort jóvá tenni? Hogyan lehetne névnapokra, lakodalmakra és baráti összejövetelekre ízletes, kellemes bort minden nagyobb költség nélkül előállítani?)
M. Könyvészet 1876., 1878.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880., 1882-84., 1889.
Vasárnapi Ujság 1882. 34. sz. arczk., 1884. 1. sz. (Nekr.)
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 504. l.
Petrik Könyvészete.
Battaszéky Lajos, Alföldi Képes Emlékkönyv. Arad, 1888. 19. l. arczk.
Gyulafi, Emlékirat G. B. tiszteletére. B.-Csaba, 1890. arczk.
M. Sion 1892. 50. l.
Békés 1894. l. sz.