kamocsai (Komáromm.) származású volt és mint kiszolgált cs. kir. főhadnagy ügyvédkedett; 1848-49-ben már Budán lakott és mint osztrák érzelmű, a magyar ügy ellen működött; vezette az osztrákokat; leveleiben hódolásra intette a községeket és Komárom védőit; takarmányt gyűjtött a német csapatok számára. Ezen viselt dolgaiért a magyarok többször elfogták; valami komolyabb baj azonban nem érte. Még 1861-ben 82 éves korában is Budán lakott és szűk anyagi körülmények között élt.
Pázmándy Dénes mellett 1849-ben Apologiát irt, mely a debreczeni lapokban megjelent.
Munkája: A nagyváradi pásztori levélre irt gúny, vagy antipásztoláréra paraenesis. Buda, 1842.
Kézirati munkái: Uj világ (4-rét 28 levél; censurai példány 1840-ből), Lehet-e a világ roppant alkotmányának határa? Van-e gondviselés? Eshetik-e, a vagy volt-e valaha csuda? (A m. tudományos akadémiához intézte, Wittkovics ezt jegyezte reá: Ezen zabolátlan szabadsággal írt és mindenkit kétségben hozni törekedő írás, egyátaljában a közönségre nem bocsáttathatik a Tudományos Gyűjteménybe. 4-rét 13 lap) a m. n. múzemi kézirattárban. Kiáltó szó a «Világhoz», melyet írt gróf Széchenyi István (kelt Kamocsán 1837, 4rét 34 levél), A forradalomkor 1848-9-ben életem, 4rét 34 levél, Pénzügyi tervezetéről jelentés Bartakovics Béla egri érsekhez, Budán 1861. szept. 2. 4rét 6 levél, Terv, miként lehessék majd 200 milliom forintot az álladalom szükségére visszafizetés terhe nélkül legbizonyosban gyűjteni? Buda, 1860. Ivrét 7 levél, ő felségéhez benyújtva, Hitelintézet, kelt Budán 1859-ben 4rét 10 levél, (mind az öt az egri érsekmegyei könyvtárban).
Petrik Bibliogr.
Egri érsekmegyei könyvtár Czímjegyzéke 1300. l. és Michalek Manó szives közlése.