ev. ref. lelkész, szül. 1849. febr. 26. Keő helységben Baranya megyében, hol atyja G. László szintén lelkész volt; elemi iskoláit a német nyelv kedveért Eszéken, az algymnasiumot (1859-63) Uj-Verbászon az ág. evangelikusoknál, a felső osztályokat (1863-67) Nagy-Kőrösön végezte; innét a theologiai pályára lépett, melyből Kecskeméten az első, Pesten a 2. és 3-at, Sárospatakon a 4. évet végezte 1871-ben. Ez év júl. 3. letevén az első lelkészképesítő vizsgát, a somogycsurgói gymnasiumban választatott meg a magyar és német nyelv rendes tanárának. Itt egy évig működött és ez alatt letette a második lelkészi vizsgát Pesten, mire az alsó-baranyai egyházmegyében Sepsén négy hónapot, a felső-baranyaiban Dráva-Szabolcson másfél évet szolgált mint segédlelkész; azután Harasztiban hét hónapig, Kovácshidán ötig mint időközi helyettes és Bicsén hat hónapig mint segédlelkész működött. 1875. jún. 6. Kilitibe rendeltetett helyettes lelkésznek, hol 1876. júl. 2. az egyház rendes lelkészének választotta s azóta ott működik. 1888-ban a külső-somogyi ev. ref. egyházmegye tanügyi bizottsági elnöknek, 1889-ben pedig egyházi tanácsbirónak választotta meg.
Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1875. A modern theologia és a biblia, 1881. Gózon Lászlóról nekrolog, 1883 sat.), az Ev. Prot. Lapban (70-es években több czikk Kletus névvel), a Téli Ujságban (1891-94. fordítások németből.)
Munkái:
1. Székfoglaló egyházi beszéd, melyet a kiliti-i ref. templomban, 1876. nov. 12. tartott székfoglalása alkalmával elmondott, és hallgatói óhajára kiadott. Székesfehérvár, 1877. (A tiszta jövedelem a prot. árvaházra adatik.)
2. Emlékbeszéd, melyet a nemzet nagy halottja: Kossuth Lajos temetése napján, 1894. ápr. 1. a somogy-kiliti-i ref. templomban tartott gyászünnepélyen elmondott. Székesfehérvár. (A tiszta jövedelem a Kossuth-szobor javára adatik.)
M. Könyv-Szemle 1877. 247. l. és önéletrajzi adatok.