Kezdőlap

Gothard Jenő (herényi),

földbirtokos, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1857. máj. 31. Herényben Vasmegyében; középiskoláit a szombathelyi főgymnasiumban 1875-ben végezte; azután a bécsi polytechnikum gépészmérnöki szakosztályát hallgatta s négy évi folyamát bevégezte. 1881-ben, nagyobb európai utazás és Konkoly Thege Miklós ó-gyallai csillagvizsgálójánál szerzett tapasztalatai alapján építette s berendezte herényi csillagvizsgálóját, melynek berendezése s műszereinek legnagyobb része saját műhelyében, saját tervei után készűlt. A fiatal tudós ezentúl a csillagok és kivált az üstökösök spektroskopikus vizsgálatával foglalkozott. Munkálkodása a tudományos világ érdeklődését és méltánylását felköltötte, s a londoni Royal Astronomical Society 1883-ban tagjává választotta. Később teljesen a csillagászat és a tudományos photographia fejlesztésére adta magát, s e szakban számos értekezést irt a külföldi csillagászati s photographiai szaklapokba. Több eszközt szerkesztett e czélra, melyek a szakkörök elismerését vívták ki. Photographiai úton egy 14-ed nagyságú csillagot fedezett fel a Lyra ködgyürűjének közepén, melyet akkor a leghatalmasabb távcsövekkel sem lehetett föllelni. Ő volt az első, kinek sikerült hullócsillagokat uszályukkal együtt lephotographálni; ő volt az első, a ki az elektromos szikrát, érzékenyített üveglapon ugratva, különböző alakjaiban lephotographálta sat. 1886-ban a bécsi photographiai egylet s Voigtländer ezüst éremmel; 1887-ben a bécsi photographiai kiállítás arany éremmel; 1889-ben a moszkvai photographiai kiállítás a legnagyobb kitüntetéssel, a díszoklevéllel és szintén 1889-ben a berlini photographiai kiállítás ugyancsak a legmagasabb kitüntetéssel, az ezüst éremmel jutalmazta kiállított tudományos photographiáit. A m. tudom. akadémia 1890. máj. 8. választotta levelező tagjai sorába; ezenkívül választmányi tagja több hazai tudományos társulatnak, úgy a külföldiek közűl még az Astronomische Geselschaftnak, a bécsi és berlini Electrotechnischer Vereinnak; a bécsi Photographische Gesellschaftnak és Amateur-Clubnak szintén tagja.

Czikkei a Gazdasági Lapokban (1878. Telephon ügyében), a Természettudományi Közlönyben (1884. Fénytünemény a nyugoti égen, Uj Spektroskop, Megfigyelések a herényi observatoriumban, A Pons-Brooks üstökös spektroskopos megfigyelése, 1885. A herényi asztrofizikai obszervatorium sarkmagasságának meghatározása, A herényi asztrofizikai obszervatórium 1884-ben történt megfigyeléseiről, Tanulmányok az égi testek photographálásáról, 1886. Az ujabbkori csillagászat eszközei és megfigyelésmódjai, Az égi testek photographálása, 1887. Tanulmányok az égi testek photographálásának terén, 1888. Az elektromos szikra rajzai, 1890. A heliochromiáról, 1891. Spektral-photographiai tanulmányok, A savasszulfitlug, A Vogel-féle erythorsin eztüst fürdő összetétele, 1892. Spektral megfigyelések az Auriga uj csillagán), az Eder. Jahrbuch für Photographie cz. munkájában (1892. Über Beugungserscheinungen bei Sternphotographien, 1893. Die Vortheile der Photographie bei Studien lichtschwacher Himmelskörper, 1894. Erfahrungen auf dem Gebiete der Himmelsphotographie), az Astronomische Nachrichtenben (129. k. 1892. Beobachtung der Nova Aurigae, Spectrographische Beobachtung des Cometen 1892. Swift März 6., 131. k. Über das Spectrum der Nova Aurigae verglichen mit Nebelspectren, Über den Nebel in der Nähe von BD. + 34 ° 980., 135. k. Der kleine Bernarďsche Nebel bei M. 57.), az Americ. Annual of Photogr.-ban (1892. Stellar photography), a Mem. delle Soc. d. Spectroscopisti Ital. (XXI. 1892. Studien über das photographische Spectrum der planetarischen Nebel und des neuen Sternes), a Monthly Not. (LIII. On the Spectrum of the new Star in Aurigae as compared With the sepctrum of planetary Nebulae), az Astronomy and Astrophisics-ben (1893. Studies on the photographic spectrum of the planetary nebulae and of the new star, 1894. A Small Nebula at M. 57.). Ezeken kívül 1882 óta minden évről a herényi astrophysikai observatorium működésének rövid vázlata a Vierteljahrschrift der astronomischen Gesellschaftban és a Pallas Nagy Lexikonában photographiát tárgyaló több czikk.

Munkái:

1. A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Bpest, 1882. (Értekezések a mathematikai tudom. köréből IX. 3.)

2. Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. Bpest, 1883. (Értek. a math. tud. kör. X. 8.)

3. Egy uj spektroskop. Bpest, 1883. (Értek. a math. t. kör. X. 10.)

4. Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumban 1883-ban. Bpest, 1884. (Értek. a math. t. kör. XI. 5.)

5. A Pons-Brooks üstökös spectroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Bpest, 1884. (Értek. a math. t. kör. XI. 6.)

6. A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Bpest, 1884. (Értek. a math. t. kör. XI. 10.)

7. Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. Bpest, 1885. (Értek. a mathem. t. kör. XII. 3.)

8. Tanulmányok az égi testek photographálása terén. Bpest, 1885. (Értek. a mathem. t. kör. XII. 8.)

9. Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés módjai. Bpest, 1886. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye 53. sz.)

10. A photographia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Bpest, 1890. (Természettud. Könyvkiadóvállalat 43. Ism. Budap. Szemle LXXVII.)

11. Spektralphotographiai tanulmányok. Bpest, 1891. (Értek. a term. tud. kör. XXI. 2.)

12. Nova Aurigae spectruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával. Bpest, 1892. (Értek. a math. tud. kör. XV. 2. Ugyanez a Math. u. Naturw. Berichte aus Ungarnban).

13. Meteorologiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1890-ben. Bpest, 1892.

14. A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza. Bpest, 1893. (Mathem. és természettud. Értesitő. Ugyanez a Math. u. Naturw. Ber. a. Ung.-ban).

15. Meteorologiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1891-ben. Bpest, 1894.

Horváth Ignácz Könyvészete 1882-86., 1890-91.

Vasvármegye 1890. 26. sz. arczk.