Kezdőlap

Goosz Károly,

ág. ev. főgymnasiumi tanár, G. Károly gymnasiumi rector és Fronius Jozefin fia, született 1844. április 9. Segesvárt; atyja, ki 1848-ban országgyűlési képviselő volt Pesten, őszszel hazatérve azon év decz. 29. meghalt. G. az öreg atyjánál Fronius János Györgynél nevelkedett; a gymnasiumot szülővárosában járta s 1862-ben a heidelbergi egyetemet látogatta; a theologiai tantárgyakon kivűl, előszeretettel foglalkozott a philologiával és történelemmel; Wattenbach és Häusser tanárai lelkesítették őt tudományában; 1863 őszén Jenába ment, hol három félévet szentelt a theologiai tanulmányoknak; e mellett szorgalmasan látogatta Schmidt Móricz történelmi seminariumát. Az 1865. nyári félévet Berlinben töltötte, hol leginkább a múzeumokat látogatta. Visszatérvén hazájába, szept. 1. a segesvári gymnasiumnál ideiglenes tanári állást foglalt el és később rendes tanár lett, hol a vallást, latin, görög és német nyelvet adta elő, e mellett a földrajzot és történelmet is tanította. 1867-ben átvette a régészeti gyűjtemény kezelését, 1869-ben pedig a könyvtárét; mindkét gyűjtemény az ő vezetése alatt jelentékenyen emelkedett. A megfeszített munkásság megtörte gyenge idegzetét és agylágyulást idézett elő; orvosai hosszabb idő óta eltiltották a dolgozástól, de maga is fokozatosan vette észre ereje hanyatlását. Ez állapot tűrhetetlenné tette előtte az életet és gyógyíthatatlan betegségének azzal vetett véget, hogy 1881. jún. 23. az udvarában lévő kútba ugrott, honnan halva huzták ki a szerencsétlent. Neje Schuller Hermine, kivel 1868-ban kelt egybe, 1882. febr. 16. követte őt a sirba. Az erdélyi honismertető társulat közgyűlésén, mely társulatnak választmányi tagja volt, Teutsch G. D. elnök tartott 1882. aug. fölötte emlékbeszédet.

Az erdélyi szász történet-irók és történetnyomozók közt kiváló helyet foglal el; főként Erdély praehistoriai, Dácia és a rómaiak erdélyi uralma történeteivel foglalkozott. A budapesti praehistoricus congressusra összeállítá az erdélyi leletek krónikáját. Maga is több ásatást vezetett és a segesvári gymnasiumban oly múzeumot állított össze, mely a szakértők figyelmét és elismerését teljesen kiérdemelte. Mint epigraphus is szép nevet vívott ki s e nembe vágó közléseivel Mommsen nagy munkájához is szolgáltatott adatokat. Czikkei az Archiv des Vereines für siebenb. Landeskunde cz. folyóiratban (N. F. IX. XI. XII. 1870-74. Archäologische Analekten, Untersuchungen über die Innerverhältnisse des Trajanischen Daciens, XIII. XIV. 1876-78. Skizzen zur vorrömischen Culturgeschichte der mittlern Donaugegenden, XVI. 1880. Karl Tormas Forschungen, über die Geographie des Alten Daciens), az Archaeologisch-epigraphische Mittheilungenben (Bécs 1877-1879. Zum Corpus Inscriptionum Latinarum. Dacia.), a Korrespondenzblatt des Vereines für sibenbürgische Landeskundeban (1878. Neuere archäologische Funde aus der römischen und Völkerwanderungszeit Siebenbürgens, die neueste Literatur über die Frage der Herkunft der Romänen, Die ethnographische Stellung der Daken und ihre erhaltenen Sprachreste, 1879. Zur Rumänen-Frage).

Munkái:

1. Beiträge zur siebenbürgischen Alterthumskunde. Hermanstadt, 1874. (Különnyom. az Archivból. Ism. Ungar. Lloyd 1875. 46. sz. és Bursian, Jahresbericht, Berlin, 1874-75.)

2. Studien zur Geographie und Geschichte des Trajanischen Daciens. Hermanstadt, 1874. (Különny. a segesvári ág. ev. gymnasium Programmjából, térképpel. Ism. Történelmi Adattár. Temesvár, 1874., Archaeol. Értesitő 1875. és Ungar. Lloyd 1875. 46. sz.)

3. Chronik der archäologischen Funde Siebenbürgens. Hermanstadt, 1876. (Különny. az Archivból).

4. Bericht über Fräulein Sofie von Torma's Sammlung prähistorischer Alterthümer aus dem Maros- und Cserna-Thal Siebenbürgens. Hermanstadt, 1878. (Különny. az Archivból. Ism. Erdélyi Muzeum 1879.)

5. Die römische Lagerstadt Apulum in Dacien. Schässburg, 1878. (Különny. a segesvári ág. ev. gymnasium Programmjából. Ism. Erdélyi Muzeum).

Torma Károly Repertoriuma. Bpest, 1880. 26. 144. l.

Századok 1881. 639. l.

Hon 1881. 178. sz.

Archiv des Vereines für siebenb. Landeskunde. Neue Folge XVII. 238-255. l. (Teutsch) és gyászjelentés.