jogi doktor, cs. kir. kamarás, udvari tanácsos, Hevesmegye főispáni helyettese s a m. tudom. akadémia tiszt. tagja, szül. 1791. júl. 6. Sajó-Ládon Borsodmegyében köznemes szülőktől; atyja G. Ferencz megyei táblabiró volt. Iskoláit Kassán végezte s 1810-ben a pesti egyetemen jogi doktori oklevelet nyert s részint az eperjesi kerületi tábla, részint a kir. tábla mellett jurátuskodott. 1812-ben Borsodmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, majd a kir. udvari cancellária, utóbb a köz-udvari kamara mellett fogalmazó gyakornokká, 1816-ban ugyanitt udvari fogalmazóvá, 1817-ben a magyar udvari kamaránál titkárrá s mint ilyen ez évben ifj. gr. Zichy Károly mellett a közinség ügyében Tót- és Horvátországba küldött udvari biztosságnak s ujra 1823-ban az akkori kamaraelnök gr. Majláth József mellett, a Száván túli részek és a magyar tengermellék visszakapcsolására kirendelt királyi biztosságnak tollvivője volt; ugyanekkor fiumei tiszteletbeli patricziustanácsos, 1826. szept. magyar udvari kamarai tanácsos, 1830. a pesti törvénykar tagja, 1835. cs. kir. kamarás, szept. 14. a m. tudom. akadémia tiszt. tagja, 1837. udvari tanácsos és a m. kir. udvari kanczelláriánál referendarius, okt. 9. Heves-Szolnok főispáni helytartója, mely hivatalától azonban 1839 végén saját kérelmére felmentetett. A m. tud. akadémia kisgyűléseiben nem ritkán elnökölt és a Nagy Szótár előkészületeiben is részt vett. Meghalt 1840. jan. 12. Bécsben.
G. korán kezdett írni s úgy látszik kizáróan drámákat. Első kisérlete Lilla cz. 3 felv. vígjáték volt, de a melynek közel fele hiányzik kéziratai közt; ezután következtek: Bavariai Albert, szomorújáték 4 felv. (1812); A testvérek, vígj. 1 felv. (1812); A testvérek, vígj. 1 felv.; A szekrény és rózsabokor, vígj. 1 felv. befejezve 1815. júl.; Az esküvés, szomorújáték öt felv., befejezve 1816. nov. és szintén egykorúlag az Elek és Polyxena, polgári szomorújáték öt felv.; fordította Dunkelnek Éjfél után cz. szinművét.
Munkái:
1. Adsertiones ex universa jurisprudentia et scientiis politicis quas in reg. universitate Pestiensi publicae eruditorum disquisitioni substernit anno 1810. Pestini.
2. Az esküvés, szomorújáték öt felvonásban. Kiadta barátja Dömötör Miklós, Pest, 1817. (A szerző nevének csak első betűivel megjelölve. Ism. Tudom. Gyűjt. 1817. VI. Olcsó Könyvtár 134. Bpest, 1881. a szerző életrajzával Gyulai Páltól. Előadta 1819. márcz. 19. Rozsnyón nagy hatással a műkedvelői ifjúság. József nádor nevenapján, az épülő félben levő evang. gymnasium javára; ugyanezen év ápr. 15. Székes-fejérvárt is adatott; a székesfejérvári társaság Pestre jövén, azon év ápr. 15. Budán és jún. 14. Pesten adták elő. Lendvay, kinek kedvencz szerepe volt Caesar, abban lépett föl ott először Budán 1833. aug. 10.; Debreczenben is előadták 1831. márcz. 12., azután Kassán 1837. márcz. 2. és 1838. nov. 20.; többször kerűlt még színre úgy a fővárosban, mint a vidéken, czímét azonban (1837) Szent a törvény és Szent az esküvés-re változtatták; 1881. aug. 13. a budapesti nemzeti színházban ismét fölelevenítették).
3. Beszédek... Heves- és Külső-Szolnok vármegye főispán-helytartói tiszteletére 1837. Mindszent hava 9. tartott beiktatása alkalmával elmondott beszédek és ezekre adott feleletei. Eger, 1837.
Többi színművei maig is kiadatlanok és valjon azok előadattak-e a vidéki színpadon, nincsen tudomásom.
Kéziratai a bécsi udvari könyvtárban: Index legum hungaricarum ordine alphabetico digestus; Formulae privilegiorum Hungariam spectantes collectae a. 1829.; Elenchus literalium instrumentorum publicum Hungarici regni statum quoquo modo tangentium exactis camerali-archivalibus in sequelam Decreti Cameralis d. d. 26. Junii 1833. no. 20418. confectus et exhibitus in usum Camerae regiae aulicae Hungaricae; Index (secundum) ordinem alphabeticum dispositus) collectionis normalium Camerae Regiae Hungaricae.
Hazai s Külf. Tudósítások 1819. I. 30., 49., 1826. II. 25., 1837. I. 23. sz.
Wiener allg. Theaterzeitung 1819. 25. sz.
M. Theatromi Zsebkönyvecske. Székesfehérvár, 1820. 21., 23. l.
Honművész 1833. 39., 99. sz., 1837. 22. sz.
Nemzeti Ujság 1840. 6. sz.
M. Tudós Társaság Névkönyve 1841. II. 75. és Évkönyve V. 222. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 158.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 9.
Pesty Frigyes, Világtörténelem Napjai. Pest, 1870. II. 23. l. (Szül. helyét Szendrő-Laádra teszi).
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 742.
Benkő, M. Szinvilág. Bpest, 1873. 54. l.
Vasárnapi Ujság 1881. 35. sz. (Gyulai Pál).
Pesti Napló 1881. 220. sz. (Pulszky K.)
M. Könyv-Szemle 1884. 294-297. l.
Petrik Bibliogr.
Beőthy Zsolt, M. Nemzeti Irodalom Tört. Ism. II. 32. l. és az egykorú színlapok.