orvosdoktor, szül. 1774. nov. 7. Ártándon (Biharm.), hol atyja G. István ev. ref. lelkész volt; tanult a szoboszlói iskolában és onnét 1790. ápr. 20. lépett a debreczeni kollégium felsőbb osztályába; 1800-ban főiskolai senior volt; később Biharmegye második rendes főorvosa lett. Meghalt...
Munkái:
1. Carmina onomastica, quae dno Francisco Schraud gratulabundus offert... Pestini, ad diem 4. octobris 1804. Hely n.
2. Polgári élethez való lexicon, melyben főként, a Magyarország s az erdélyi nagy fejedelemség geographiájára, statisticájára, nemzetségi leirására, a magános törvénytudományára; mellesleg, a körülöttünk levő három birodalom, s hazánkhoz leginkább hasonlító egybeszerkesztetésű Nagy-Britannia régibb és újabb állapotjára, keresztyén egyház történeteire, philosophia viszontagságaira, egésség fenntartás mesterségére, tapasztalati physicára, alkalmaztatott mathesisre, hadi tudományra, vitézi rendek, ősi czímerek s közép időbeli, kivált nemzetünket illető levelek ismeretire, szép s hasznos mesterségekre, tengeri hajókázásra, nagyszerű kereskedésre s okos társalkodásra: egy szóval, a polgári élet közelebbi, távolabbi válogatott tudományira abc rendbe szedve magyarázva találtatnak. 1 darab. Aba-Blatnik, Debreczen, 1837. (Az ajánlás nagy-sombori Sombory Imréhez, kinek valószinűleg nevelője volt, Székelyhidon kelt 1836. jun. 10. 3000 példányban nyomatott. Több nem jelent meg belőle; a munka többi hét kötete kéziratban van).
Bugát és Flór, Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re 25. l.
Petrik Bibliogr. és Bakóczi János szives közlése.