főgymnasiumi tanár, szül. 1851. jan. 27. Sárospatakon Zemplénmegyében, hol atyja a hg. Bretzenheim-féle uradalom pénztárosa volt. (A család egyik tagja a XVII. század közepén költözött hazánkba, ki később a törökök ellen viselt hadjáratban magát kitüntetvén magyar nemességet nyert). G. a gymnasium négy osztályát szülőhelyén, a felső négyet a kassai főgymnasiumban végezte. Atyja óhajtásának eleget teendő két évig a budapesti egyetemen orvostudományokat hallgatott; de a hajlamainak inkább megfelelő bölcseleti tanfolyamra lépett át, melyet 1873-ban befejezett, mire azon év márczius 15. a jászberényi főgymnasiumhoz a magyar nyelv- és irodalom helyettes tanárának választották meg. Elnöke lett a korcsolya-egyesületnek, felébreszté a dalegyesületet; azután felolvasó estélyek, műkedvelői szini előadások és egyéb társas összejövetelek kezdeményezésével és rendezésével nem csekély összeget juttatott jótékony czélokra; tevékeny részt vett a nőegyesület szervezésében, melynek 1889. febr. 5. történt haláláig titkára volt.
Mint 8. osztálybeli tanuló irt a Hazánk és a Külföldbe (1870. Hauser Gáspár); 1873. januárban a Közrendészeti Lapoknak társszerkesztője volt és rendes munkatársa több vidéki lapnak; de tanulmányainak befejezése végett a fővárosba tért és a szerkesztést elhagyta; apróbb bölcseleti czikkei: A szenvedélyek elmélete, A szenvedélyek hatalma, A lelki élet iránya; folyóiratokban, szépirodalmi dolgozatai és költeményei jobbára lapjában jelentek meg. Programmértekezései a jászberényi r. kath. gymnasium Értesitőjében (1876. Philosophiai reflexiók, 1877. Az ismeretekről.)
Munkája: Pártjaink és a közérdek. Pest, 1873.
Szerkesztette a Jászkunságot 1874. márcz. 21-től 1877. végeig és a Temesi Lapokat (dr. Kakujayval), 1880. nov. 7. alapította és szerkesztette haláláig a Jászberény és Vidékét.
Jászberény és Vidéke 1889. 4. sz.
Jászberényi kath. főgymnasium Értesitője 1889. és gyászjelentés.