bölcseleti doktor, egyetemi cz. ny. r. tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1850. jún. 22. Székesfejérvárt, hol atyja G. Adolf kereskedő volt. G. a székesfejérvári zircz-cisztercziek főgymnasiumában öt osztályt végzett. Atyjával együtt 15 éves korában felköltözött Pestre, hol a gymnasium felsőbb osztályait végezte s e közben beiratkozott rendkívüli hallgatónak az egyetemre s Vámbérynek legbuzgóbb tanítványa lett, ki őt a persa és török irodalomba vezette be. Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter állami ösztöndíjat juttatott neki több éven át, hogy a külföldi egyetemeket látogathassa és magát a magy. tudományos egyetem tanárává képezze. Berlinben Rödiger tanárnál sémi nyelvtudományt hallgatott. Egy év mulva Lipcsébe költözött, hol Fleischer Henrik orientalistát két évig hallgatta s itt nyert bölcseletdoktori oklevelet. 1872-3-ban állami ösztöndíjjal Leidenben és Bécsben az ottani könyvtárak keleti kéziratai alapján gyűjtött anyagot későbbi dolgozatai számára; ugyancsak 1872-ben a budapesti egyetemen magántanárul habilitáltatott, mely minőségében ez ideig működik. 1873-4-ben állami ösztöndíjjal utazott Szyriában, Palaestinában és Egyptomban; Kairóban több hónapon át az Azhar mecsetben az ottani sejkhek előadásait hallgatta. 1875-ben a budapesti izr. hitközség titkárjának választotta meg; 1876. jún. 8. a magyar tudom. akadémia levelező s 1892. máj. 5. rendes tagjává választotta. A svéd király az orientálistáknak 1889-ben Stockholmban tartott nemzetközi congressusán személyesen nyujtotta neki át a munkáiért neki odaitélt nagy aranyérmet; azonkívül a Wasa rend jelvényeiben részesíté; (a congressusról a P. Lloydnak küldött tudósításokat); bírja ezenkívül a Medsidje rendet; tagja a hollandi keleti társulatnak és több tudományos intézetnek, 1893 óta tiszteleti tagja az angol Royal Asiatic Societynak, 1894 óta a budapesti egyetemen cz. ny. rend. tanár.
Számos tudományos czikke a keleti műveltségről és irodalomról a következő hazai s külföldi lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Hazánk és a Külföld (1866. törökből fordított két meséje), Akadémiai Értesítő (1866. Adalék a sémi gyöknyomozáshoz, 1869. Az álmok jelentősége a régi hébereknél, 1871. A hetes szám az araboknál, 1873. Nemzetiségi kérdés az araboknál), Protestáns Tudom. Szemle (1869. mit nyerhetünk a beduin élet ismerete által az ó-testámentom megértésére nézve? 1871. Numeri XXIV., 1872. Az aegyptologia és a bibliai exegesis, 1872. A történettudomány az arab irodalomban), Athenaeum (1873. Mahommed és az arab nemzeti hiúság, 1874. Egyptom uj korszaka), Pesti Napló (1873. 281., 282. sz. Kirándulás Heliopolis felé), M. Tanügy (1873. A héber tanulmányok főiskoláinkban, Tanügyi reformok Egyptomban, 1878-79. VII. Az összehasonlító vallástudomány módszere), Földrajzi Közlemények (1875. Muhamedán utazókról, 1876. Arábia régi geographiájáról), Nyelvtudományi Közlemények (XII. 1875-76. A mythos tudomány jelen állásáról és legközelebbi problémáiról, A nap és hold nevei a sémi nyelvekben, A sémi népek őshazájáról és vándorlásairól), Pester Lloyd (1872-75. tárczaczikkek), Zeitschrift der deutschen morgenländischen Gesellschaftban (1870 óta számos czikke és értekezése jelent meg, 1873-ban tudományos levelek Damaszkuszból, XXIV. 1871. Zur Geschichte der Etymologie des Namens Nûh, XXVI. Linguistisches aus der Literatur der mohamedanischen Mystik, XXVII. Ali ben Majmûn al Magribi und sein Sittenspiegel des östlichen Islams, XXIX. 1876. Abu-l-Alá al Ma'arri ala Feidenker, XXXI. Matth. VII. 4. in der muhamedanischen Literatur, XXXII. Über muhamedanische Polemik gegen Ahl-al-Kitáb. XXXIII. Kairinér Strassen- und Jugendlieder, 1880. A talmud és midrás grammatikájáról, 1881. Zur Literaturgeschichte des Chata-al-âmma és kritikai értekezés a vulgaris arab nyelv köréből, 1882. XXXV. Kitâl al imânât walitikádát, 1883. XXXVI. Beiträge zur Erklärung des Kitâb al Fihrist, 1885. XXXVIII. Zur Literatur des ichtilâf al-madâhib, 1887. Materialien zur Kenntniss der Almohadenbewegung in Nordafrika és könyvism., 1888. XLI. Das Buch Al Chazart ed. Hirschfeld, krit. értek., 1889. XLII. Turâb und Hagar in zurechtweisenden Redensarten, 1890. Das Schiff der Wüste, Die Bekenntnissformeln der Almohaden, XLV. Die Ginnen der Dichter, 1894. Über eine rituelle Formel der Muhammedaner; Hebräische Elemente in muhammedanischen Zauberformeln; azonkívül az arab irodalomra vonatkozó levelek és egyéb könyvismertetések), Ebers által kiadott Aegypten in Bild und Wort (több czikk, különösen az aegyptomi mecsetek, szentek sírjai és főiskoláiról); Egyetemes Philol. Közlöny (1877. George Smith, 1879. Ujabb mythologiai áramlatok, 1880. Adalékok a keleti tanulmányok magyar bibliographiájához, 1881. A népetymologia a keleti nyelvekben, 1883. A keleti tanulmányok történetéhez a XVII. században, 1884. Teleki Mihály és Leusden János utrechti tanár), Budapesti Szemle (1879. Muhammedán főiskolai élet, 1880. Az iszlám építészeti emlékei kapcsolatban a muhamedán világnézlettel, 1881. Az összehasonlító vallástudomány jelen állásáról, Az összehasonlító mythologia fejlődése, 1882. A muhammedán közvéleményről, 1886. Legujabb felfedezések Arabiában, 1889. Mekkai utazások, 1891. Arabia régi történetéről, 1892. Az iszlám világi fejlődésének korszakai, 1894. Rainer főherczeg papyruszgyűjteménye), Zeitschrift d. deutschen Palaestina-Vereins (1878-79. II. Muhammedanische Traditionen über den Grabesort de Josua, 1894. XVII. Über das Patriarchengrab in Hebron), Grätz-féle Monatsschrift für die Geschichte des Judenthums (Breslau, 1870. Maimonides' Gutachten über Musik. 1880. Über Jüdische Sitten und Gebräuche aus muhammedanischen Schriften); a Kobak Jeschurunjában (1872-73. VIII-IX. Muhammedanische Polemik gegen den Talmud) a Geiger-féle Jüdische Zeitschriftban (Breslau, 1875. XI. Polemik der Drusen gegen den Pentateuch); a londoni Academy (1880. júl. Exogamy and Polyandry among the Arabs, 1887. The voice of Memnon). Revue de ľhistoire des religions (1880. Le culte des saints chez les Musulmans, 1886. Le Sacrifice de la chevelure chez les Arabes, 1888. Le monothéisme dans la vie religieuse des musulmans, 1889. Influences chrétiennes dans la littérature religieuse de ľIslam, 1890. Le rosaire dans ľIslam, 1891. Glanures païennes dans ľIslam, 1892. Le dénombrement des sectes mohamétanes, 1893. La notion de la Sakîna chez les Mohamétans és könyvismertetések), Zeitschrift für Völkerpsychologie (1880. Über den Ursprung einiger metaphorischer Ausdrücke der arabischen Sprache, 1886. Über Geberden- und Zeichensprache bei den Arabern, 1888. Arabische Beiträge zur Volks-Etymologie), Nemzet (1883. 289., 296. sz. Az orientalisták VI. nemzetközi kongresszusáról), M. Nyelvőr (1884. Mecset-e vagy mosé? 1885. Vendég, 1894. Dij, dija), Ausland (1884. 17. sz. Die Zahlen im muhammedanischen Volksglauben), Revue des études juives (1884. Renseignements de source musulmane sur la dignité de Resch-Galuta, 1894. Usages juifs ďaprès la littérature des Musulmans), M. Zsidó-Szemle (1884. A bibliai tudomány és a modern vallásos élet, 1886. Abulvalid, 1888. A zsidóság lényege és fejlődése; 6 felolvasás), Oesterreichische Monatschrift für den Orient (1835. «Usamaa b. Munkid ed. Derenbourg.» «Aben Pascualis Assila», 1887. Snouk-Hurgronje: Mekkanische Sprichwörter, 1889. Snouck Hurgronjes Mekkawerk, 1890. Die symbolische Rose in den nordafrikanischen religiösen Orden), Literaturblatt für orientalische Philologie (1886. Kinship and marriage in early Arabia by Robertson-Smith, 1887. H. Hirschfeld: Beiträge zur Erklärung des Korân), Zeitschrift für vergleich. Rechtswissenschaft (1889. Muhammedanisches Recht in Theorie und Wirklichk.), az Orientalist-Kongressen, Upsala, 1890. cz. gyűjtemény (Fren orientalist-kongressen i Stockholm, az orientalisták VIII. nemzetközi kongressusa alkalmával közzétett czikksorozat svéd fordítása), Globus (1891. Über Tagewählerei, dies aegyptiaci, bei den Muhammedanern, 1893. LXIII. Die Fiktion der Blutsverwandschaft bei orientalischen Völkern, LXIV. Der arabische Held Antar in der geographischen Nomenclatur, 1894. Die Handwerke bei den Arabern), Hunfalvy-Album (1891. A költő a régi arabok fölfogásában), Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes (1887. Das Princip des Istishâb in der muhammedanischen Gesetzwissenschaft, 1888. Altarabische Wiegen- und Schlummerlieder, 1889. Das arabische Original von Maimunis Sefer hammizzwoth, 1891. Ali Mubârak's chitat gadida (arabul is az Al-Azhar czímű kairói folyóiratban) és még egyéb könyvbirálatok, 1892. Der Chatib bei den alten Arabern), Archaeologiai Értesítő (1892. A Sinai félsziget régiségeiről), Akadémiai Értesítő (1892. Jelentés az orientalisták IX. nemzetközi kongressusáról), Ethnographia (III. 1893. Az összehasonlító vallástudomány ethnographiai kapcsolatai), Zeitschrift für Assyrologie (VII. 1893. Hyperbolische Typen im Arabischen), Zeitschrift für Alttestamentl. Wissenschaft (1893. Über Bibelcitate in der muhammedanischen Literatur), Byzantinische Zeitschrift (II. 1893. Savvas Pacha, Etude sur la théorie du droit musulman cz. munkájáról birálati értekezés). Ezeken kívül adalékok a gothai könyvtár arab kéziratainak ismertetéséhez (e gyűjtemény katalogusának befejező kötetében 1891); A Brockhaus-féle Conversations-Lexikon 14. kiadása számára: az iszlámra, ennek intézményeire, történetére, úgymint az arab művelődés- és irodalomtörténetre tartozó összes czikkek; a Pallas Nagy Lexikonában az izlámra, mohamedán történetre és az arab irodalomra vonatkozó czikkeket ő írja.
Munkái:
1. Studien über Tanchûm Jerûschalmi. Leipzig, 1870.
2. Beiträge zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern. Wien, 1871-73. Három füzet. (A bécsi akadémia értekezései között).
3. A héber nyelv elemi tankönyve. Ballagi Mórtól. Második átdolg. kiadását eszközölte. Pest, 1872.
4. Zur Charakteristik Gelùl al-Dùn al-Sujùtis und seiner literarischen Thätigkeit. Wien, 1872. (Bécsi akad.)
5. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Bpest, 1873. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. III. 8.)
6. Jelentés a m. t. akadémia számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten. Bpest, 1874. (Értek. a ny. és sz. kör. IV. 5.)
7. Beiträge zur Literaturgeschichte der Shia und der sunnitischen Polemik. Wien, 1874.
8. Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung. Untersuchungen zur Mythologie und Religionswissenschaft. Leipzig, 1876. (Ism. Bud. Szemle XVI. 1878. Heinrich G. Angolúl: Russell Martineau által ford. és a szerző által bővítve. London, 1877.)
9. A nyelvtudomány történetéről az araboknál. Irodalomtörténeti kísérlet. Bpest, 1878. (Különnyomat a Nyelvtud. Közleményekből).
10. A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődésében, összehasonlítva a keleti arabokéval. Budapest, 1877. (Székfoglaló. Értek. a ny. és sz. kör. VI. 4.)
11. A magyar nemzeti múzeum arab, persa és török kéziratainak ismertetése. Budapest, 1880. (Különny. a Magyar Könyv-Szemléből).
12. Az iszlám. Tanulmányok a muhamedán vallás története köréből. Bpest, 1881.
13. A muhammedán jogtudomány eredetéről. Bpest, 1884. (Értek. a ny. és sz. kör. XI. 9.)
14. Die Zâhiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte. Beitrag zur Geschichte der muhammedanischen Theologie. Leipzig, 1884.
15. Le culte des ançêtres et le culte des morts ches les Arabes. Paris, 1885.
16. Palaestina ismeretének haladása az utolsó három évtizedben. Paris, 1885. (Értek. a ny. és sz. kör. XIII. 3.)
17. Mohammedanische Studien. Halle, 1889-90. Két kötet. (Ism. Liter. Centralblatt).
18. Emlékbeszéd Fleischer Leberecht Henrik felett. Halle. 1889. (Emlékbeszédek V. 4. sz.)
19. Der Dîwân des Garwal b. Aus Al-Hutej'a. Leipzig, 1893. (Különny. a Zeitschr. der d. morgenl. Ges. XLVI. és XLVII. k.)
20. Sâlih b. Abd al-Kuddûs und das Zindikthum während der Regierung des Chalifen Al-Mahdi. London, 1893. (Különny. az orientalisták 9. nemzetközi congressusának aktáiból).
21. A pogány arabok költészetének hagyománya. London, 1893. (Székfoglaló Értekezés a ny. és szépt. kör. XVI. 2. sz.)
22. Renan mint orientalista. Bpest, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 2.)
Acta reg. scient. Universitatis Ung. Budapestinensis 1875. 43., 1876. 45., 1877. 42., 1878. 35., 1879. 31., 1880. 45., 1881. 47., 1885. 58. l.
Hazánk és a Külföld 1866. 21. sz.
M. Tud. Akadémiai Almanach 1878. 299., 1880. 188., 1881. 183., 1884. 228., 1885. 213., 1886. 224., 1887. 236., 1888. 235., 1889. 246., 1890. 240., 1891. 133., 1892. 131., 1893. 148., 1894. 153. l.
M. Könyvészet 1880-81., 1884-85., 1889., 1893.
Petrik Könyvészete.
A Budapesti kir. m. tudományegyetem tanárainak irodalmi munkássága 1886-1891. Bpest.
Egyenlőség 1890. 43., 44. sz. (dr. Feleki Sándor).
Brockhaus, Konversations-Lexikon. 14. kiadás.
Meyer, Konversations-Lexikon. 5. kiadás.
De Gubernatis, Dictionnaire International des Écrivains du Jour. Florence, 1890. II. 1077. l.