kegyes-tanítórendi áldozópap, 1784. máj. 14. kereszteltetett Felső-Apáthin Barsmegyében; 1803. szept. 29 lépett a rendbe Privigyén; 1809. márcz. 9. miséspappá szenteltetett föl Nyitrán; tanított 1805. Privigyén az elemi iskolában, 1806-08. Nagy Kanizsán a gymnasiumban; 1809-10. theologiát tanult Nyitrán és Szent-Györgyön; gymnasiumi tanár volt Breznobányán (1811), Korponán (1812); lelkészi segéd Breznóbányán (1813-14); magyar hitszónok Nagy-Károlyban (1815-1816); költészettanár Léván (1817-20); növendék papok felügyelője és magyar hitszónok Kolozsvárt (1821-22); ugyanott hittanár és hitszónok a lyceumban és lyceumi könyvtárnok (1823-26); hitszónok a kalocsai székesegyházban (1827-28). Meghalt 1828. okt. 3. Pesten.
Munkája: Beszéd, melyet 1819. eszt. bőjt elő havának 12. mint dicsőségesen uralkodó Ferencz császár s apostoli királyi ő felsége születése napján a lévai kegyes oskolák templomában mondott. Pest.
Petrik Bibliogr. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből.