kath. plébános; már jól előhaladt korú volt, midőn 1781-ben a rozsnyómegyei papság sorába felvétetett. A theologiát Budán hallgatta. Midőn a kánonjog világi tanára Markovits Mátyás a pápa tévmentességét tagadó tanításai ellen gunyoros éles észrevételeket tartalmazó értekezést irt és azt, habár Lakics könyvvizsgáló a sértő helyeket kitörölte, változatlanúl kinyomatta (1784), a kir. helytartótanács a szerzőt püspöke által szigorúan büntetendőnek indítványozá; a királyi leirat azonban meghagyá, hogy G. két heti elzárással fenyíttessék és a sértett tanárt a tanteremben nyilvánosan megkövesse, értekezése elnyomassék és a könyvnyomtató szigorú felelősségre vonassék. G. előbb divényi (Nógrádm.) administrator, 1787-ben pedig Szent-Andráson rendes lelkész lett. Itt elbetegesedett és 1802-ben nyugalomba ment. Meghalt 1808-ban.
Munkái:
1. De fide salvifica Romano catholica... 1782.
2. Epistola St. G. ad Febronium suum condiscipulum super eo an argumenta in prael. jur. canonici pro stabilienda romani pont. in quaestionibus fidei et morum ex cathedra loquentis adducta, sint ad id sufficientia, suoque robore praedita. Budae, 1783.
3. Epistola ecclesiastico-scholastica... ad clar. v. Math. Markovits. In causa: I. An argumenta in prael. j. canonici pro stabilienda romani pont. in quaestionibus fidei & morum ex cathedra loquentis fallibilitate adducta, sint ad id sufficientia, suoque robore praedita? II. An summus pontificatus a romana ecclesia auctoritate humana avelli, & alio transferri possit, Hely n., 1784.
4. Krátké a grůntowne učeny krestanske o wjre gedine Sprawedliweg a Samospasitedlneg Riniskeg Katolickeg... 1784. (Katekizmus.)
5. Discursus de vocatione ad statum ecclesiasticum. Posonii, 1785.
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 78. l.
Uj M. Sion 1877. 681. l. (hol neve Godol.)
Pauler Tivadar, Budapesti m. kir. tudomány-egyetem Története 277. l.
Petrik Bibliogr.