gazdaság-egyleti titkár, szül. 1825-ben Váncsodon Biharmegyében; tanulói pályáját mint jogász a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte. Az 1848. szabadságharcz kezdetén nevelő volt Ivánkán Borsodmegyében, honnét a Kassán alakult 9. (veres-sapkás) honvéd-zászlóaljba lépett. A függetlenségi harcz végén mint honvéd-őrmester osztrák katonai fogságba kerűlt; majd haza szabadulván, szülőhelyén szolgabirói irnok, később községi jegyző lett. E pályát folytatta pár évtizedig Biharmegye több községeiben, mely idő alatt az elméleti s gyakorlati kertészettel is foglalkozott és több gazdászati czikket irt a lapokba; munkái jó sikert és a kiállításokon érmeket nyertek; utóbb a biharmegyei kitünőbb faiskolák előállítói jutalmazására a magyar kormány által kitűzött jutalmak elsejét két izben is ő nyerte el. 1862-ben a debreczeni lapokban megjelent, a kiállításokra vonatkozó czikkei után egy állandó kiállítás szervezésére és vezetésére hivatott meg Debreczenbe az ottani kertészeti társulat által. 1863-ban a pesti szaklapokban, kivált a Falusi Gazdában irt czikkeiért az akkor fenállott országos központi kertész-gazdászati egyletbe tiszteletbeli tagnak választatott. 1873-ban a biharmegyei gazdasági egyesület mint kis-marjai jegyzőt titkárának hívta meg. 1880. jún. Biharm. területére a kormány phyloxera-biztosnak nevezte ki.
Czikkeket irt a nagyváradi lapokba, továbbá a Falusi Gazda (1862), Kertészetünk (1865), Kertészgazda (1869), Földmivelési Érdekeink (1874), a Pesti Napló közgazdasági rovata s más szaklapok számára főkép a gazdászat, kertészet, méhészet köréből; a Vasárnapi Ujságba a M. Szinházi Lapba (1860. Petőfi haláláról) is írt s a Borászati Lapoknak rendes munkatársa volt 1880-tól sat.
Szerkesztette a Népgazdasági Naptárt (Bpest, 1886-90-re, öt évre.)
Szinnyei Repertóriuma III. Természettud. és dr. Marki Sándor szives közlése (önéletrajz után.)