Gerlóczy Károly (alsó-viszokai),
kir. tanácsos, Budapest fő- és székváros első alpolgármestere, szül. 1835. máj. 18. Pesten; középiskoláit a pesti kegyesrendieknél 1851-ben végezte; az egyetemen a jogot és államtudományokat hallgatta; 1854-ben birói s közigazgatási, 1861-ben ügyvédi vizsgálatot tett. Hivatalnoki pályáját 1855-ben mint fogalmazó gyakornok kezdette az akkori kormányszéknél. 1856-ban Borsodmegyében a szolgabiróságnál a birói és közigazgatási téren szerzett alapos ismereteket. 1861. aug. 1. lépett Pest város szolgálatába mint tollnok, nov. 28. aljegyző, 1866. jan. 27. főjegyző és okt. 16. egyszersmind városi tanácsos lett. A város ez idei számos bonyolult pénzügyeinek sikeres megoldása jó részben az ő érdeme; főérdeme azonban a város építkezési ügykezelésének rendezésében (1867 óta elnöke a fővárosi középítési s ehhez tartozó egyéb bizottmányoknak) és a főváros egyesítése alkalmából készült szervezési munkálatokban áll. 1873-ban az egyesült főváros I. alpolgármesterévé választatott meg. Mint ilyen ezen idő óta a katonai állandó szakbizottmánynak és a sorozó bizottságnak polgári elnöke. Számos érdeme van a közoktatás és közművelődés körül is. A hazai képzőművészetek emelésére is alakult az ő kezdeményezésére s elnöklete alatt egy állandó képzőművészeti szakbizottmány; a vallás- és közoktatási miniszter pedig kinevezte az országos képzőművészeti tanács tagjává. Tevékeny része van a főváros közegészségügyének javításában: a csatornázás és vizvezeték terén történt javítások az ő elnöklete alatt hajtattak végre. A kórházi ügyek lényeges javulást nyertek általa, az üllői-uti nagy kórház az ő elnöklete s vezetése alatt készült el. A berlini közegészségügyi kiállítás helyi bizottságának választott elnöke volt. Az 1878. párisi nemzetközi kiállítás alkalmával a nemzetközi biráló bizottságtól nagy aranyérmet, a köztársaság elnökétől pedig a franczia becsületrend lovagkeresztjét nyerte. Az 1885. kiállításon az országos kiállítási bizottságnak tagja, a fővárosi törvényhatósági kiállítási bizottságnak pedig elnöke volt. A hazai kereskedelmi s iparügyeknek is buzgó előmozdítója; ezért a technologiai iparmúzeum felügyelő bizottmányának másodelnökévé neveztetett ki. Számos törvényhozási munkálatok előkészítésében és egyéb fontos közügyekben tartott különféle szakminiszteri értekezletekben vett tevékeny részt, s több nagy fontosságú biráló bizottságnak volt tagja s elnöke. Azonfelül a budapesti magyar népszinház létesítésének szintén tevékeny részese volt, s jelenleg is a népszinházi bizottmány másod elnöke, a szabadságszobor-bizottmánynak pedig elnöke, és több szobor-bizottság tagja. Az új országházépítési tanácsának és végrehajtó bizottságának szintén tagja. Az országos magyar iskola-egyesületnek elnöke, a nemzeti zenedének alelnöke; számos egyesületnek tiszteletbeli tagja. Közhasznú tevékenységeért ő felsége 1885-ben a vaskoronarenddel tüntette ki sat. 1886-ban a Budavár visszavételének kétszázados emlékére rendezett történeti kiállításnak elnöke volt. 1889-ben a persa sah a nap és oroszlán-rend III. osztályát, 1891. aug. 10. ő felsége a királyi tanácsosi czímet adományozta neki. 1892. decz. 6. az 1896. nemzeti milleniumi kiállítást rendező országos bizottság tagjává kineveztetett és ugyanazon kiállítás székes fővárosi bizottságának elnöke. Végül 1894. márcz. 30. a Kossuth hamvainak hazaszállításában és az országos nemzeti gyászünnep (ápr. l.) körül szintén kiváló érdeme volt. Európa majd minden országát (Angolország kivételével) beutazta.
Munkái (jelentések és beszédek):
1. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tekintetes közgyűléséhez Jelentése a fővárosi képzőművészeti állandó bizottmányának 1880. évi működéséről. Bpest, 1881.
2. Budapest 1881-83. működéséről. Bpest, 1882-85.
3. Az országos magyar iskola-egyesület felügyelő bizottságának Jelentése és számadása az egyesület működéséről az 1884. évben. Bpest, 1884. (Az országos magyar iskola-egyesület felügyelő bizottságának Jelentése és számadása az egyesület működéséről az 1885-1893. évekről. Bpest, 1883-94. Kilencz füzet.)
4. Országos kiállítás Budapesten 1885-ben. Budapest főváros pavillonjának külön katalogusa a kiállított tárgyak rövid ismertetésével. Bpest, 1885. (G. felügyelete és vezetése mellett szerk. Szabó Károly bizottsági jegyző).
5. Országos magyar iskola-egyesület. Kivonat a közművelődési egyesületeknek a tervezett congressus ügyében adott válaszaikból. Bpest, 1886.
6. Zárjelentése... Budapest főváros törvényhatóságának az 1885. évi országos kiállítás érdekében tett és végrehajtott intézkedéseiről. Bpest, 1886.
7. A magyarországi közművelődési egyesületek élete. Bpest, 1887.
8. Bizottmányi jelentés a Budavára visszavívásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyességekről. Bpest, 1887.
9. Elnöki jelentés az 1888. aug. 20. a budapesti városligetben a «Jó szív» orsz. bizottság határozata folytán megtartott népünnepélyről. Bpest, 1888.
10. A közművelődési egyesületeknek Budapesten, 1887. okt. 9., 10.... megtartott congressusáról szóló napló. Bpest, 1888.
11. A fővárosi képzőművészeti bizottság jelentése tíz éves működéséről 1880-90. Bpest, 1891.
12. Beszéd, melylyel az országos magyar iskolaegyesületnek Budapesten 1892. márcz. 8. tartott rendes évi közgyűlését megnyitotta. Bpest, 1892.
13. Petőfi Sándor szobrának leirása és története. Bpest, 1892. (Bpest főváros közterein álló szobroknak és emlékműveknek törzskönyve G. K. vezetése és felügyelete alatt Amtmann Géza a főv. képzőműv. bizottság jegyzője).
14. Királyi Pál emlékezete. Bpest, 1893.
15. A központi járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról. Bpest, 1893.
16. Előterjesztés a budapesti lakásviszonyok rendezése tárgyában. Bpest, 1893.
Arczképe kőnyomat. nyomt. Grund Bpesten, 1875. (Vereby Honpolgárok Könyvében).
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1875. X. arczk.
M. Salon III. 1885. arczk.
Vasárnapi Ujság 1886. 37. sz. arczk.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887.
Toldy László, Törvényhatósági Naptár 1889-re, arczk.
Emléklapok az orsz. dalünnepély alkalmára. Bpest, 1892. arczk.