Gerlóczy Gyula (alsó-viszokai),
jogi doktor és műegyetemi tanár, G. Károly budapesti polgármester testvéröcscse, szül. 1837. márcz. 31. Pesten, hol atyja megyei ügyész és főlevéltárnok volt. A főgymnasiumot Pesten a kegyesrendieknél 1855-ben végezte; a jog- és államtudományokat az ottani egyetemen hallgatta négy évig, mely idő alatt a franczia s német nyelvet is megtanulta. 1857. júl. jogi-, 1859-ben a váltójogból és büntetőjogból birói és 1860. jan. a pénzügytan- és statisztikából államtudományi vizsgálatot tett és azon év decz. 2. jogi doktorrá avatták. Az 1848-49. események és az absolutismus ideje alatt édes atyja vagyonának nagy részét elvesztvén, G. kénytelen volt már 16 éves korában magánleczkéket adni; igy a Károlyi György gróf fiai, Gábor, Tibor és István mellett segédnevelő volt. 1861. nov. 7. közügyvédi, 1862. jan. 21. váltó-ügyvédi oklevelet nyert. 1863. aug. a budai kir. műegyetemen a nemzetgazdaságtan, jog- és törvényisme helyettes, 1864. febr. 7. pedig rendes tanárának neveztetett ki, mely hivatalát 1893. nov. 29. Görzben történt haláláig viselte. 1865. a jogtörténelmi államvizsgálati bizottság tagjául neveztetett ki. 1871-ben Pauler Tivadar közoktatási minisztertől a londoni nemzetközi kiállításra, 1872-ben pedig Párisba küldetett ki; a m. tudom. akadémia 1872-ben a nemzetgazdasági s statisztikai bizottság tagjának választotta; az orsz. iparegyesületnek alapításától fogva képviselő bizottsági s utóbb 9 évig igazgatósági tagja volt; az 1874. tavaszán az Ausztriával fennálló vámszövetség ügyében tartott enquete-tárgyalásokban javaslataival részt vett. 1877. júl. az újpesti községi s népkönyvtárnak 475 db. könyvet ajándékozott. Az 1877-8. és 1878-9. tanévekre a műegyetem mérnöképítészi szakosztály megválasztotta dékánjává. 1870 ben a budapesti V. kerületi iskolaszék tagjává s alelnökévé választatott meg és e téren is 17 évig működött. Az iskolai egészségügyre vonatkozó, általa kidolgozott szabályzatot a fővárosi tanács Figyelmeztetésűl az összes elemi iskolák havi könyveinek előlapján kinyomatta. A budapesti V. kerületi iskola-egyletnek elnökévé megválasztatván, 1884-ben az iskolaegyleti tagok jogait és kötelességeit, 1885-ben pedig az egyesület alapszabályait szerkesztette.
Czikkei az Idők Tanújában (1861. 21. sz. Conservativ és ellenzéki párt, 38. sz. Mire kell még most is figyelnünk), a Pesti Naplóban (1867. 91. szám, Irányeszmék a városi képviselők választásánál, 1870. 19., 53., 54. sz. A műegyetem kérdéséhez, 1884. 105. sz. A magyar isk. egyesület tagjainak jogai és kötelességei. 1891. 106. sz. A közegészségügy és a közigazgatás államosítása), A Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1867. Jelentés a Rimaszombatban rendezett ipar- és gazdasági tárlatról, XIII. 1868. Jelentés az Egerben rendezett gazdasági- s ipartárlatról, XVII. 1874. több Jelentése, XXII. 1882. Indítványa a gazdasági statisztika szerkesztése s közlése iránt, XXIII. 1886. A kolumbácsi legyek ellen óvrendszabály sat., XXV. 1890. A közegészség szerepe a nemzetgazdaságban), a Századunkban (1869. 50. sz. Rövid észrevétel a földmives iskolák érdekében), a M. Themisben (1872. Az alkotandó magyar keresk. jog alapelvei), az Anyagi Érdekeinkben (1874. Az Ausztriával fennálló vámszövetség kérdéséhez), a Kelet Népében (1878. 59. sz. A közigazgatás, különösen a közoktatásügyi miniszterium egyik szervezési kérdése és alapja), a Bauzeitung für Ungarnban (1878. Vom Baumeisterrechte, Ein Fortschritt im kön. ung. Polytechnikum), az Egyetértésben (1880. 350. sz. A közgazdasági vagy felső mezőgazdasági, kereskedelmi tanfolyamnak a műegyetemben szervezése iránt indokolt indítvány, illetőleg értekezés, 1890. A műegyetemi tandíjrendszer reformja), a Gazdasági Mérnökben (1882. A nemzetgazdasági ismeretek terjesztése), a Földmivelési Érdekeinkben (1884. Hitelszövetkezet vagy a kisbirtoki hitelügy kérdéséhez, a Gazd. Mérnökben is).
Munkái:
1. Alkalmazott észjogtan kérdések és feleletekben. Dr. Bauer Antal jogrendszere alapján és több forrás után. Pest, 1862.
2. Értekezés a nemzetgazdaságtan jelentőségéről és hasznáról. Buda, 1865. (A m. kir. helytartótanács kiadása.)
3. Értekezés a technikai míveltség közgazd. jelentőségéről, a műegyetemnek társadalmi hatásáról sat. Pest, 1866.
4. A budai kir. műegyetem történeti-statistikai szempontból 1863-4-dik évtől. Pest, 1867. (Nemzetgazdasági és Statistikai Közlemények IV. és külön nyomatban.)
5. Városi tanügyünk. Dr. Y-tól. Pest, 1868. (Külön nyomat a Századunkból.)
6. A munkamegosztás társadalmi és közgazdasági jelentősége. Pest, 1869.
7. A műegyetem ideiglenesen Buda várában maradjon-e vagy pedig Pestre áttétessék? Pest, 1870.
8. Az első magyar jogászgyűlésünk II. szakosztályában a keresk. s váltójognak Európaszerte egyenlővé tétele, hiteltörvényeinknek cosmopolitikus jellegűekké alakítása iránt benyújtott indítványok felett tartott előadás... Pest, 1871.
9. Fényűzés a társadalmi életben és nemzetgazdaságban. Bpest, 1874.
10. A magyar orvosok és természetvizsgálók közegészségügyi törvényjavaslata. Bpest, 1876.
11. Természetjogtan a vizsgálatra vagy szigorlatra készülők és a művelt rend számára. Bpest, 1877-79. Két füzet. (2. kiadás. Bpest, 1883.)
12. A műegyetem építési ügye. Bpest, 1879. (Különnyomat az Építési Iparból.)
13. A nemzetgazdaság alaptana. Papnevelő-, tanítóképző-, mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi- és polgári tanintézetek számára. Bpest, 1883.
14. Indítvány a gyermekek munkahajlamának, képességének kipuhatolása s megjelölése iránt és a főváros V. kerülete által ugyanerre adott véleményének birálata. Bpest. 1883.
15. Takarék-pénztáraink szervezéséhez. Bpest, 1883. (Különnyomat a Gazdasági Mérnökből.)
16. Az országos magyar iskola-egyesület alapszabályai. Bpest, 1885.
17. Nemzetgazdaságtan. Közép szakintézetek számára. Bpest, 1885.
18. A nemzetgazdaságtan, őstermelés, ipar, kereskedelem és közlekedési vagyis különös rész. Hatodik része az 1883-ban megjelent Nemzetgazdaság alaptanának. Bpest, 1885.
19. Gróf Károlyi Gábornak fivérei ellen a köteles rész kiszolgáltatása iránt indított örökösödési per. Bpest, 1884-86. (600-1000 példányban.)
20. A budapesti kir. József-műegyetem tanácsához intézett hivatalos jelentése, illetőleg kérvénye, műegyetemi tanárnak, mint műegyetemi tanácstagnak, a mezőgazdaságtani, géptani tanszék betöltésénél gyakorolt kijelölési jogának súlyos megsértése tárgyában. Bpest, 1890.
21. A közegészségügy szerepe a nemzetgazdaságban. Bpest, 1891.
22. Máchik József műegyetemi tanár emléke. Bpest, 1892.
Szerkesztette mint társszerkesztő a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatait Előpatakon (XVIII. 1876), Máramaros-Szigeten (XIX. 1878), Budapesten (XX. 1880) és Szombathelyen (XXI. 1882), a Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leirása cz. gyűjteményes munkát 1879-ben Budapesten 3 kötetben. (Dr. Dulácska Gézával.)
M. Könyvészet 1887-80.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880. 1883. 1888. 1890-91.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő XIX. 1885. 355. l.
Emléklap dr. Gerlóczy Gyulának mint műegyetemi tanárnak 25 évi működéséről. Bpest, 1889.
Egyetértés 1893. 331. sz.