ev. ref. főiskolai tanár és könyvtárnok, előbbinek testvérbátyja, szül. 1841. deczember 25. Visken Máramarosmegyében, hol atyja ev. ref. lelkész volt; tanult Debreczenben és Pesten (másfél évig) végezte a theologiát, mire 1863-64-ben papi vizsgákat tett; 1863-68-ig segédtanár volt a pesti ev. ref. gymnasiumban; azután nevelő volt Tisza Kálmán nagyobbik fia mellett és egyetemi hallgató 1869-73-ig. 1873. okt. 18. Oroszországba utazott; Pétervárt és Moszkvában hét hónapot töltött, történelmi tanulmányokkal foglalkozva. Visszajövetele után 1874. okt. az Imre Sándor Kolozsvárra menetele által a debreczeni ev. ref. főiskolánál megüresedett magyar irodalmi tanszékre, melylyel a könyvtárfelügyelőség is összekapcsolva van, választatott meg; később u. ott jogakadémiai tanár lett s mint ilyen működik jelenleg is.
Magyar történelmi s protestáns egyháztörténelmi tanulmányokat már 1861. kezdett írni s előszeretettel foglalkozott a paläographiával, melybe első bevezetője Rómer Flóris és tanulótársa Véghelyi Dezső volt. Okleveleket másolgatott a különböző okmánytárak, nevezetesen a Hazai Okmánytár, Történelmi Tár sat. számára. Czikkei a Győri Tört. és Rég. Füzetekben (1863. Török portáni követ-költség Bethlen Gábor idejében), a Századokban (1872. «Szabács viadaljáról», 1873. Könyvismertetés, Tamás-Váralja és Vatafalva, 1874. Urvölgyi rézcsészék a XVI-XVII. században, 1879. Hunyadi Mátyás magyar király diplomatiai összeköttetései III. Iván Vasiljevics orosz czárral), a Nyelvőrben (II. 1873.), a Vasárnapi Ujságban (1874. Három nap Helsingforsban), a Történelmi Tárban (1878. Bocskai Klára végrendelete sat.), a Debreczenben (1876. G. K. előadása a magyar irodalom és műveltség történetéből a XIX. században «Téli estékre»), a Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőben (1877. Sinai Miklós Gyűjteményéről), a Délibábban (1877. Megnyitó beszéd a Csokonai ünnepélyen), az Orsz. Tanáregylet Közlönyében (XIII. 1879. A református tanügy különösen a debreczeni főiskola legrégibb történetéből), a Zelizy Dániel által szerkesztett Debreczen leirásában (1882. Irodalomtörténet: Budai, Csokonai, Fazekas, Földi, Sárváry, Vécsey, Kerekes, Péczely, Melius Péter sat. A debreczeni szinészet története), a Prot. Képes Naptárban (1883. Szegedi Sándor életrajza) és a Tiszántuli tanár-egyesület Évkönyvében. Programmértekezése a debreczeni ev. ref. főiskola Értesítőjében (1876 A magyar őstörténelem forrásai és irodalma.)
Munkái:
1. Emlékbeszéd a debreczeni h. h. főiskola által Deák Ferencz emlékére tartott ünnepélyen márcz. 8. 1876. Debreczen, 1876.
2. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbizásából kiadja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi... Bpest, 1881-87. Négy kötet.) Az V. kötet sajtó alatt van. Ism. Századok 1883-84. Budapesti Szemle XXXVII. és Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1887.)
Szerkesztette a Zsinati Tudósítót 1881-ben Debreczenben.
Jegyei: G. K.
M. Könyvészet 1876. 1881. 1883. 1885. 1887. és önéletrajzi adatok.