bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1856. máj. 23. Deésen Szolnok-Dobokamegyében; középiskoláit Szamosujvárt Fogarasy Mihály püspök költségén és a kolozsvári lyceumban mint a r. kath. finövelő növendéke végezte el. 1876-ban Bécsbe ment mint egy éves önkéntes, de az évet főkép a Belvedere gyűjteményeinek szentelte. Négy évig volt bölcselet-hallgató a kolozsvári egyetemen, hol egy dolgozatával egyetemi pályadíjat nyert. 1881-ben tanári és doktori oklevelet szerzett és azon év szept. a pécsi állami főreáliskolához kinevezték tanárnak. Az 1882. nagy szünidőt német irodalmi s műtörténelmi tanulmány czéljából Bécs, Drezda, Berlin, Nürnberg és Münchenben töltötte; 1885-86-ban pedig miniszteri engedélylyel ugyan ilyen czélból Lipcsében, Berlinben, Párisban és Heidelbergben időzött és az említett német városokban az egyetem látogatásán kívül az ottani középiskolákban is hospitált és a németországi oktatás rend- és módszeréről, valamint tapasztalásairól a miniszteriumban jelentést tett. Műtörténelmi tanulmányait 1887-ben folytatta Velenczében, Torcellon, Bolognában, Ravennában, 1891-ben pedig Rómában, Firenzében és másodszor is a Rajna vidékén.
Czikkei a Szolnok-Dobokában (1878. Cornides a deési ó-vári toronyról), az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokban (Kolozsvár, 1881. Die erste Periode der Magyarischen Kant-Literatur 1781-1881., különnyomatban is: Meltzl, Kantiana Hungarica, Verzeichniss der Magyarischen Kant-Literatur, 1881-82. Erdélyi rumén népdalok a Czibles-hegy tövéből, sorközi fordítással, Goethe und Franz Kazinczy, 1885. Betlehemes játék Pécsről), a Deés és Vidékében (1882. Az 1638. deési országgyűlés határozatai), az Iparosügyi Közlönyben (1882. Pécs ipari különlegességei), a Pécs-Baranyai Hirlapban (1882. A franczia forradalom magyar poétája); a Pécsben (1882. Garay János ifjusága és költészete, 1883. Kaulbach őrültjeinek élete, Narrenhaus cz. festményéhez, 1884. Horváth Ádám kiadatlan verseiből), a Figyelőben (XV. 1883. Palóczi Horváth Ádám), a Budapesti Hirlapban (1888. 263. sz. A pécsi székesegyház falfestményei, öt czikk.) Programmértekezései a pécsi főreáliskola Értesítőjében (1884. Az aesthetikai nevelés általános eszközei, 1885. Mire képesít a kereskedelmi középiskola? 1887. A kedélynevelés általános eszközei), az Életben (I. 1891. Lotz Károly ujabb képei a pécsi székesegyházban), az Épitészeti Szemlében (1893. A pécsi székesegyház építés tekintetében, képekkel), a Művészi Iparban (1893. A falfestés technikája a pécsi székesegyházban), a M. Államban (1893. Az egyházi festés jelene és jövője.) A m. tud. akadémiában 1893. jan. 9. értekezett A művészi restauratióról Olaszországban és a Rajna vidékein (kivonatban megjelent az Akadémiai Értesítőben és bővített alakban a Budapesti Szemlében.) Több társadalmi s tárcza-czikk a hirlapokban.
Munkái:
1. Kazinczy Ferencz vallási és bölcselmi nézetei. Pécs, 1881.
2. A pécsi székesegyház külseje. Pécs, 1888. (Különnyomat a pécsi főreáliskola Értesítőjéből, VII. tábla rajzzal.)
3. Székely népballadák fejtegetve. Felolvasás Pécs, 1889.
4. Madách és az ember tragédiája. Felolvasás. Pécs, 1889.
5. Vezető a pécsi székesegyházban. Pécs, 1891. (Ugyanez németűl. Pécs, 1891.)
6. A pécsi székesegyház különös tekintettel falfestményeire. Műtörténelmi tanulmány, Bpest, 1893. (34 szövegkép és XXI tábla rajzzal. Ism. M. Állam 222. sz.)
7. Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra. Pécs, 1893. (III tábla rajzzal.)
M. Könyvészet 1889.
Horváth Ignácz Könyvészete 1891.
Corvina 1893. 13. sz. és önéletrajzi adatok.