ügyvéd a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, Pest és több megyék táblabirája, szül. 1772. szept. 28. Etre-Karcsán Pozsonymegyében szegény nemes szülőktől. Már 12 éves korában a király segélyben részesítette, hogy szülei taníttathassák. Pozsonyban végezte középiskoláit, mire az egyházi rendbe lépett és 1790-92-ben a hittudományt Esztergomban tanulta; azután a papi pályát elhagyta. 1792-94-ig Pozsonyban a jogtudományokat hallgatta. 1796-ban Pestre ment törvénygyakorlatra. Midőn közfelkelés hirdettetett Napoleon ellen, 1797-ben ő is a felkelt nemesség zászlója alá esküdött és főhadnagyi ranggal tisztelték meg. Alig töltött azonban a vitézi pályán félévet, midőn a közfelkelés szüksége elenyészett és ő a pozsonyi akadémiánál a magyar nyelv- és irodalom tanára lett. 1798-ban ügyvédi censurát tett és ügyészsége mellett tanárságát is folytatta. 1799-ben a hősi uradalom, 1802-ben Pozsony és Somorja városok, 1804-ben a Kondé család ügyésze lett. Ennyi ügyvédi foglalkozás mellett, kénytelen volt nyelvtanítói állásáról lemondani. 1806-ban Pestre költözött, midőn Albert szász-tescheni kir. herczeg ügyésze lett, 1813-tól 1830-ig pedig a ráczkevi kincstári uradalom igazgatója volt. Ekkor szemei elgyengülése miatt nyugalomba vonúlt. Az 1807. országgyülésen mint távollevők követe volt jelen. 1832. szept. 1. a magyar tudom. akadémia megválasztotta tiszteleti tagjának. Még utolsó éveiben is, midőn vakság fenyegette, folyton munkálkodott. Meghalt 1835. júl. 31. Pesten.
Értekezése a Tudom. Gyűjteményben (1821. VII. Jegyzetek a hármas törvénykönyv 3. része 29. cz.-éhez a magyarországi parasztok örökösödései iránt.)
Munkái:
1. Paradigma conjugationis verborum et methodus iisdem recte utendi Hungaria propria. Posonii. 1799. (Névtelenűl.)
2. Etelkából kiválogatott remekje a helyes magyarságnak. Posonii, 1800.
3. Honnyi törvény. Öszveszedegette... Posonii, 1804-09. Három könyv, négy kötetben.
4. Tudósításai a munka kiadásáról. Pozsony és Pest, 1803-07. Három darab.
Latinul: Ius patrium... a quodam veterano juris professora (Brezanóczy Ádám) donatum. Posonii, 1807-10. Három kötet. 2. kiadás. Posonii, 1817.
5. Magyarország uralkodóinak származások és jelesebb tetteinek rövid leirása. Pest, 1818.
6. A magyar helyesirás fő rendszabásairól. Pest, 1821. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. A m. n. museum 1815., 1816., 1817. eszt. kérdéseire. I. II. Marczibányi-jutalmat nyert pályamunka.)
7. Disquisitio critica dissertationis historicae Boerio-Besserianae de ortu et nativitate Joannis de Hunyad. Pest, 1826.
8. Georch Illés törvényes tárgyú értekezései. Pest, 1833. Két kötet.
Kéziratban maradt: Fejtegetett honi törvények.
Levelei Horváth Istvánhoz, Promontor, 1817. nov. 14., 1824. márcz. 28. és kettő kelet nélkül (a m. nemzeti múzeum kézirattárában.)
Catalogus Bibliothecae Hung. Nation, Széchéniano-Regnicolaris. Suppl. I. 431. l.
Hazai s Külf. Tudósítások 1835. II. 10. 11. sz.
Jelenkor 1835. 61. sz.
M. Tudós-Társaság Névkönyve 1836. 87. l.
Magyar Tudós Társaság Évkönyvei IV. 1836-38. 98. l. (Perger János emlékbeszéde.)
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 95. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 156. l.
Jogtudományi és Törvénykezési Tár, szerk. Tóth Lőrincz 1856. 127. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 625. l.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése IV. 404. 612. l. és gyászjelentés (hol neve Geörch.)