Gedő József (homoród-szent-mártoni),
földbirtokos, G. József városi főbiró és Kénosi Sándor Klára fia, szül. 1778. aug. 21. Abrudbányán; iskoláit Kolozsvárt az unitáriusok főiskolájában 1791-98-ban végezte; a jogtanulásra a kolozsvári r. kath. lyceumba ment át; atyja azonban 1800. márcz. 14. elhalálozván, anyja gyámolítására haza ment; anyja halála után 1813. febr. 16. haranglábi Szathmári Annát vette nőül és Alsó-Szent-Mihályfalvára (Aranyosszék) tette át lakását és 1834-től mint kir. hivatalos vett részt az országgyűléseken. 1846-ban állandóan Kolozsvárra költözött és 1848-ban az unio törvényes kimondása után a pesti közös országgyűlés főrendiházába is meghivatott. Tudományoknak élt; a magyaron kívül a franczia, német és latin nyelvben járatos volt. Kazinczy Ferencz 1816. okt. 31. levelében, mint nyelvünk egyik buzgó s értelmes barátjáról emlékezik meg róla s unitárius főúrnak mondja őt. Kozma Gergelylyel egy Aurora cz. folyóirat kiadását tervezték; Bölöni Farkas Sándorral levelezésben állott. Becses, mintegy négyezer kötetből álló könyvtárát 1853-ban véghagyományilag a kolozsvári unitárius collegiumnak adá. Ő birta Cserey Mihály históriájának eredeti kéziratát is, melyet a Nemzeti Könyvtár kiadóinak és végre a m. tudom. akadémiának engedett át. Meghalt 1855. aug. 29. Kolozsvárt kolerában. Egyetlen fia László szül. 1819-ben és irodalmunk nagy veszteségére 1841-ben elhalt.
Egy pár drámát s dramaturgiai töredéket hagyott hátra. Vele a családja kihalt.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 96. l.
Keresztény Magvető V. 1870. VI. 1871. (Életrajza Buzogány Árontól és arczk.)
Figyelő II. 41. III. 221. VI. 257. l.
Vasárnapi Ujság 1855. 37. sz. (Nekr.)
Kazinczy Ferencz Levelezése III. és gyászjelentés.