orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyet. tanár, szül. 1840. nov. 19. Körmenden Vasmegyében szegény szülőktől; a gymnasiumot Szombathelyt végezte; az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta, e mellett tanított másokat, hogy tanulhasson; e mellett a franczia és angol nyelvben is teljes jártasságot szerzett. 1866-ban nyert orvosdoktori oklevelet; azután Hebra tanárnak assistense és bécsi egyetemi magántanár lett. Általános miveltsége s nyelvismeretei folytán, főnökei bizalmából több ízben magas rangú személyek mellé rendeltetett kezelő orvos gyanánt, igy pl. a Reisz-Greiz-Schleizi herczeggel Németországba s a kiewi herczeggel Oroszországba ment. A bécsi közkórházban töltött idő alatt egyszersmind Stricker mellett a pathohistologiában képezte ki magát. 1873-ban a bécsi egyetem ösztöndijával keleti tanulmányútra indult és Egyiptomot, valamint Kis-Ázsia nagy részét beutazta. 1874-ben a kolozsvári egyetemhez neveztetett ki a dermatologia rendkívüli tanárának; 1879-ben rendes tanár lett és a bőr- és bujakórtant adta elő; a Karolina-kórház bőrgyógyászati osztályának igazgatója, az orvosi karnak 1884-85-ben dékánja volt. 1890-ben Koch felfedezésének hírére, a kolozsvári egyetem részéről őt is kiküldték Berlinbe, hol a beoltásoknak a szakjába eső lupusz-bántalmakra való hatását tanulmányozta s az oltásokat otthon nem csekély sikerrel alkalmazta. Meghalt 1891. okt. 1. Kolozsvárt. A bőrbetegségekben tekintély volt és ebbeli kiválóságát külföldön is elismerték.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1872. a Xanthoma (vitiligoidea) palpebrarum bonctani viszonya, 1873. A rhinoscleroma lényegéről, 1874. Nyilt levél az Orvosi Hetilap t. szerkesztőségéhez. Aleppo, jún. 4. 1875. A gombás szőrtüszeg, Sycosis parasitaria; 1876. 1877. Bőrlobok egy eddig nem ismert atkafaj által okozva, 1878. Az élettani módszertan ujabb irodalma Angol- és Németországban, 1879. Előleges közlemény Mainner-féle tapintatos tescsek az emberi nyelven, ugyanez németűl a Centralblatt für Med. Wissenschaftenben, 1882. Az Epitheliama molluscum universale esete különös tekintettel a kór lényegére, 1887. Adatok a gonorrhoea által okozott hugycsősipoly kórtanához és könyvismertetések), A Vierteljahrsschrift für Dermatol. und Syphilis (1874. Über das Wesen der Aleppobeule, 1876. Zur Anatomie des lupus erythematodes, 1878. Über Anatomie des Psoriasis vulgaris 1879. Über die Wirkung der Tayuya bei venerischen Geschwüren und den verschiedenen Formen der Syphilis, 1882. Über einem Fall von Epithetioma molluscum universale und das Wesen der Geschwulstform speciell, 1887. Über Granuloma fungoides), Holzer, Ärztl. Taschenbuchjában (1875. és 1876. Über Behandlung der Verbrennungen, 1876.) a kolozsvári Orvos-Természettudományi Értesitőben (1876-82.), Deutsches Archiv für Klinische Medizinben (1878. Über eine entzündlich-fungöse Geschwulstform der Haut), a Wiener Med. Presseben (1879. Kritik über Kaposi's Lehrbuch der Hautkrankheiten, Entzündliche Prozesse der Haut durch eine bisher nicht bestimmte Milbenart verursacht és könyvismertetések), a Real-Enyclopädie der Gesemmten Heilkundeban (Ainhum, Crithoptes monungenculosus, Delhi Beule Frambösia nosologor. s. Yawa genannt, Leptus autumnalis, Madura foot., Pediculosis, Pellagra, Über Phthiriasis), a Ziemsen, Handbuch der speciellen Pathologie und Therapie cz. gyűjteményében (XIV. 1882. Tiefgreifende Entzündungen der Haut, Erysipelas, Phlegmore, Furunculus, Carbunculus, Anthra, Echtyma und Aleppo Beule, IV. X. 1884. Krankhafte Veränderungen des Nagels und Nagelbettes, Anomalien der Schweissdrüsen und ihrer Function, Die durch thierische Parasiten verursachten Hautkrankheiten, Neurom, Ademane, Epithelioma molluscum und carcinom der Haut), a M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (XXI. 1882. Egy epithelioma molluscum universale esete, különös tekintettel a kór lényegére, XXV. 1890. Syphilis és carcinoma); a Természettudományi Közlönyben (1890. Syphilis és carcinoma, 1891. A tuberkulinnal kezelt betegek gyógyulásáról); a Monathshefte für Dermatologieban (tudósítások), Jelentések a m. kir. belügyminiszteriumhoz: 1. Kézdivásárhely közegészségügyi viszonyairól. 2. Az erdélyi részben uralgott himlőjárvány és az ottani oltási viszonyok megvizsgálása eredményéről.
Acta r. scient. Universitatis Claudiopolitanae 1875. I. 8. l. 1876-91. (Czikkeinek repertóriuma).
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája 169. l.
1891. Vasárnapi Ujság 41. sz. (Nekr.), Kolozsvár 223. sz. Orvosi Hetilap, Egyenlőség 41. sz.