nyug. görög kel. rumén néptanítóképző-intézeti igazgató, született 1797. decz. 18. Nagyváradon; tanulmányait szülőhelyén végezte; azután egy ideig megyei irnok volt. 1821-ben az aradi rumén tanítóképzőhöz tanárnak, később igazgatónak neveztetett ki. E minőségben fél századnál tovább működött, mígnem Metianu János püspök a tanítóképzőnek újjá szervezését is gondoskodása tárgyává tévén és az egyházmegyei zsinat határozatai által támogattatva, azt a papnöveldével egy igazgatóság alá helyezte és új tanerőkkel látta el, Gavrát pedig nyugdíjban részesítette. 1868. márczius 23. a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét kapta. Meghalt 1884. november 4-én Aradon.
Munkája: Sinçai şi Samuil Klain in câmpi Elisului, si intre alťii şi un nemernic dela Arad. O dramâ mito-literalâ în 5 acturi, Brassó. 1843.
Van tőle egy az erdélyi rumén egyházra vontakozó történeti töredék; egy társalgó szótárt is akart kiadni, de ez kéziratban maradt.
Lakatos, Arad Története III. 54.
Gross, Kronstädter Drucke 104. l. és gyászjelentés.