mérnök, kőszegi származású volt és b. Patachich püspök által a nagyváradi akadémiában mértani tanárul is alkalmaztatott. Különösen kitüntette magát a hydraulikában. Mint Biharmegye főmérnöke 1773-ban Szeghalom és Csökmő mellett ő alkotá az úgynevezett ördögárki csatornát, és a kártékony Köles-ér vizének lecsapolása által mintegy harminczezer hold földet hozott szárazra. 1785-ben a Tisza, Maros, Kőrös és Berettyó körüli víztani munkákra is megbizatott és részben a térképet is elkészíté. 1806-ban nemességet nyert.
Munkája: Ratiocinia super fluvius ex observationibus multorum annorum deducta. Budae, 1803.
Kézirati munkája: Ratiocinia super fluviis et stagnis nocivis 1809. Ivrét 89. lap, a m. n. múzeum kézirattárában.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 337.
Szinnyei Könyvészete.