hirlapiró, G. György, hontmegyei szolgabiró (ki szintén irt néhány dalt: Békót tettem kesely lovam lábára s Ne nézz rám, ne nevess) s Karassiay Mária fia, szül. 1854. febr. 24. Nagy-Csalomján Hontmegyében; két éves korától Kalauz Pál volt országgyűlési képviselő s alispán hajniki (Zólyomm.) házában növekedett, ki nejével Gáspár Bertával önfeláldozó szeretettel környezték. Tanult Zólyomban, Beszterczebányán, 1866-77-ben Pesten a Batizfalvy István nevelőintézetében; az 1868-69. tanévet a selmeczi lyceumban végezte; azon házban lakott, hol a tótok nagy költője Sládkovics és Lenau laktak; a magyar irodalmi társulatnak, mint egykor Petőfi s Mikszáth, úgy ő is tagja volt; az V. és VI. osztályt Rimaszombatban járta, hol az önképzőt alapította. A VII. osztályt Pozsonyban folytatta, hol Lichner Pál tanár karolta föl és buzdította leginkább az irodalomra. Itt a Magyar ifjak országos szövetsége cz. kalandos hazafias és irodalom-pártoló egylet fogamzott meg agyában, melynek Eperjesen, Miskolczon és Budapesten is voltak tagjai. Betegen tért vissza Hajnikra. 1872-ben Pestre jött és itt is alapított egy irodalmi társulatot, melynek tagjai voltak dr. Závodszky (Széchy) Károly, Ballagi Géza, Dolinai Gyula, Benedek Aladár, Márki Sándor, Kvassay Jenő s mások; de csakhamar ujra Hajnikra tért vissza, hol négy évet töltött el súlyos betegen. Sok iróval levelezett; érintkezett Sládkovics tót iróval, kinek útmutatása szerint kezdett a hazai tót irodalom ismertetésébe. Ezután kizárólag az irodalomnak élt a fővárosban és a vidéken; így alapította 1891-ben a Debreczeni Hirlapot; 1890-ben a Pesti Napló belmunkatársa s 1891-ben helyettes szerkesztője volt, melybe sok tárczát irt, néha Gasparone álnév alatt, ezenkívül színibirálatokat és karczolat-féléket; 1892. végén a nagybecskereki Torontál cz. napilap társszerkesztője lett; 1893. februártól a Debreczeni Ellenőr cz. napilapot szerkeszti (előbb Vértesi Arnolddal).
1871-ben lépett föl nyilvánosan Oly régi ének... cz. dalával a Fővárosi Lapokban, ámbár ezt a Tanulók Közlönye, Üstökös, Gömöri Lapok által hozott művei jóval megelőzték; irt még a Figyelőbe (1876), a Budapesti Napilapba (1878. belmunkatárs), Budapestbe (1879-ben rövid ideig és több ízben ezentúl is főmunkatárs), a Népszavába (1879. 36-37. sz. Munkások a költészetben), a Pesti Naplóba (1880. Sic vivamus cz. verses elbeszélése, 1881. A parlament cz. szatirája és Szent István cz. ódája. 1882-1883-ban belmunkatárs 1885. 1890. 182. sz. Mickiewicz, 264. sz. Shakespeare Velenczei kalmárja, 287. sz. Shakespeare, Sok hűhó semmiért, 293. sz. A száz éves magyar szinészet), czikkeket és költeményeket irt még a következő lapokba és folyóiratokba: Vasárnapi Ujság (1871-74. A tót irodalomból, 1875. A «Matica», 1878., 1880-85., 1890., költemények), Figyelő (1876. A tót irodalomból), Családi kör (1877-78. Jókai Mór mint regényiró (1879-80.) Kelet Népe (1877. 284. sz.), Havi Szemle (1879.), Erdélyi Figyelő) 1880. Molière poétái), Magyarország és a Nagyvilág (1880. Leirás a költészetben), Magyarország (1881. 317-18. sz. Jellemvonások a költészetben), Debreczen-Nagy-Váradi Értesítő (1884. 7. sz. A dal, aesthatikai tanulmány), Arad és Vidéke (1886. költ.), Függetlenség (1886. 11. sz. Jókai Mór és Kossuth Lajos), Magyar Szalon (1890-92. költemények), Szegedi Napló (1890. 29., 30. sz.) és Délmagyarországi Közlöny (1890. 29. sz. Petőfi ideálja, selmeczi emlék.)
Munkái:
1. A bálkirálynő dalai. Pest, 1872.
2. Válogatott költemények. Bpest, 1876. (Ism. Családi Kör 34. sz.)
3. Babérok. Bpest, 1877. (Díszkiadás és commentáros külön kiadás. Ism. Bud. Szemle XIV. A 2. és köv. kiadásokat nem ő szerkesztette.)
4. Uj nemzedék. Költészeti gyűjtemény, jellemzésekkel. Nagyvárad, 1877. (Ism. Viszhang 1. sz. Bud. Szemle XIV.)
5. Kri-Kri Naptár. Bpest, 1877.
6. Dalok az időnek. Bpest, 1877. (2. bőv. kiadás Bpest, 1879.)
7. Ujabb dalok az időnek. Bpest, 1878.
8. Hazánk tót népe. (A tót nép, a tót költészet.) Bpest, 1879. (Ism. Koszorú).
9. Krimi sonettek. Miczkievicz után a lengyel eredetiből ford. Bpest, 1880.
10. A harang. Schiller Frigyes után ford. Bpest, 1881.
11. A világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Scherr János és mások után átdolgozva. I. kötet. Bpest, 1881-85. (az 1-12. füzeteket fordította.)
Szerkesztette még a Cigarette cz. humorisztikus lapot 1877. jan.-márcz. Budapesten; a Szabadságot 1881. decz. 18-tól 1883. jan. 7-ig Székesfejérvárt és a Debreczen cz. napilapot 1885. márcziustól 1889. decz. 31-ig; a Debreczeni Hirlapot 1890. decz. 24-től 1891. július 15-ig.
Költeményei közül németre Steinacker fordított a bécsi Dichterstimmenben és tótra Sládkovics az Orolban és Wyborban.
Álnevei s jegyei: Gil Blas, Gili Balázs, Epigon, Veteranus, Fehér Gyula, (r. e.) sat.
Arczképe a Hölgyek Lapja mellékletének műlapján (1880.)
Győry Vilmos, Koszorú, Bpest, 1875.
Moenich és Vutkovich, M. Irók névtára 450. l.
Uj Nemzedék Nagyvárad, 1877. 135. l.
Szabadság, Székesfejérvár 1881. 42. sz. (Pongrácz Béla.)
Figyelő XIII. 107. 343.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.