a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludy-társaság tagja a pesti egyetemi könyvtár tisztje, G. János kereskedő s a városnál árvák atyja és Valter Zsuzsánna fia, szül. 1812. okt. 10. Szegszárdon Tolnamegyében; elemi iskoláit és az első latin osztályt szülőhelyén, a többi osztályokat (1823-28.) Pécsett és (1829-től) a bölcseleti tudományok hallgatásával a pesti egyetemen végezte. Ezután nagyobbrészt az irodalommal foglalkozott. 1833-tól a Mátrai (Rotkrepf) Gábor Regélője s Honművésze mellett segédszerkesztő volt, irt a két lapba történeti czikkeket, verset, novellát, tárczát, utirajzot, hirlapi ujdonságot, szinbirálatot, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. 1836. jan. Pap Mártát, pesti kereskedő leányát vette nőül, ki félév mulva meghalt. Irt czikkeket a Wigand Esmeretek Tárába s fordítgatott a Tudomány Tár számára. 1835-ben Gaál József-, Vajda Péter-, Tóth Lőrincz- és Szigligetivel eredeti szinművek irására szövetkezett, mely társulat drámagyűjteménye II. kötetében jelent meg Árbócz cz. szinműve. 1837. nov. 29. Babocsay Máriával kelt második házasságra. Az év végén Pozsonyba kellett mennie, hogy új állását Orosz József Hirnök cz. politikai lap szerkesztőségében (1838 elején) elfoglalja. Habár e lapnál csakis a külföldi hirek fordításával foglalkozott, mégis annak politikai irányával saját meggyőződése össze nem férvén, a laptól csakhamar megvált. Már 1839-ben visszatért Pestre s a Jelenkor számára fordított külföldi politikai hireket, néha tárczákat is irt a lapba, melynek hive maradt 1844 végeig; utóbbi időben a Budapesti napló cz. rovatot és 1845-ben az Életképekben a Hirlapi méh cz. szemlét vezette. 1839. nov. 23. a m. tudom. akadémia választotta levelező tagjai közé, 1842. jan. 22. pedig a Kisfaludy-társaság tisztelte meg tagsággal, hol Toldy Ferencz júl. 30. bevezető beszédet tartott hozzá. Erdélyi János a társaság titkára 1844-ben külföldre távozván, helyetteséül G. választatott meg, majd 1845. jan. 28. rendes segédtitkárúl, mely állásában meg is maradt, mig a társaságnak működése 1848-49-ben tényleg megszünt. Szellemének már kora fiatalságában feltünő főiránya, a költészet iránti vonzalma, már Pécsett laktában mutatkozott. Folyvást olvasott és irt; legelőször Rajnis magyar Virgilje által ébresztetve, hexametereket irt és iskolai latin feladatait magyarul is el szokta készíteni; azután főleg Virág Benedek ódáinak befolyása alatt, inkább a lyra felé hajlott. Pécsett kezdett megismerkedni a német irodalommal és költészettel, mely korábbi lírai költészetére nagy hatással volt; későbben ezek mindinkább magyarok, eredetiek és nemzetiek lettek. Szépirodalmi tanulmányait azonban Pesten folytatta teljesebben, hol az egyetemi könyvtárt buzgón látogatta és sokat jegyezgetett. Horvát István nyelvészeti előadásai által Révainak s a magyar nyelv kincseinek buvárlására serkentve, Vörösmarty példáján is buzdulva, hőskölteménynyel lépett föl. Az 1840-től 1848-ig oly erőteljesen pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is fölvillanyozták; ezen forrásból buzogtak azon hazafias irányköltemények, melyek hatalmas emeltyűi voltak a politikai s nemzeti czéloknak. A népszerű költő, ki több évig kénytelen volt hirlapirással keresni kenyerét, hogy családjának enni adhasson, 1845. júl. 1. az egyetemi könyvtárnál nyert díjnoki állást, hol 1846-ban is dolgozott. 1847-ben a magyar irodalomterjesztő társulat jegyzője lett. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a m. kir. egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki. E tisztségben azonban a harczi zaj csakhamar elnémította. 1849-ben betegeskedése miatt nem menekülhetett Pestről. A szabadságharcz után Fóthon keresett üdülést. 1850. januárban b. Geringer Károly, akkori országfőnök, az egyetemi tanács, különösen Virozsil Antal rector közbenjárásával, az egyetemhez könyvtártisztnek nevezte ki. Ez év nyarán két hónapot töltött az egri fürdőben, de betegségét alig csillapíthatá; elhagyta őt testi erejének, szeme világának, szelleme rugékonyságának jobb része. A vaksággal fenyegető szembajához köszvényes bántalmak is járultak, melyek megtámadták agyrendszerét. Sok szenvedésének 1853. nov. 5. vetett véget a halál. A m. tudományos akadémiában 1854. máj. 8. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet. Diszes piramis alaku sirkő jelöli a helyet a budapesti kerepesúti temetőben, hol porai nyugosznak; Tengeliczen a Csapó-féle birtokon kőtáblába vannak vésve Tengelicz cz. versének kezdő sorai; Fóthon emléktábla jelöli a házat, hol G. Pest bombázása alatt és 1851-ben tartózkodott; 1881. szept. 4. pedig Szegszárd jelölte meg szülőházát diszes márvány-lappal, felvésve rá Szász Károlynak a költőre vonatkozó verseit. A közrészvét törekedett árván maradt családján segíteni; különösen Pompéry János fáradozott a Garai árvák ügyében és a nemzet nem késett 10.000 frtnyi adakozás által kegyeletének és elismerésének bizonyítékát adni.
Vegyes czikkein kívül, ilyenek a Tud. Gyűjteményben (1833. X. Sárköz), a Tudom. Tárban (1834-35. VII. Az országutak tartós és szilárd kerékvágások általi javításáról vasutak helyett, Liberia néger gyarmat, Angol gyarmatosítások, Ázsiában tett nevezetesebb utazások, Lander újabb utazása a tengeren, Literaturai statistica, VIII. Vándorlás Spanyolország nevezetesebb helyein, németből) sat., melyeket az általa szerkesztett lapokba és más folyóiratokba nagyobb számmal irt, különösen költeményei a következő évkönyvekben és időszaki folyóiratokban jelentek meg: Aurora (szerk. Bajza. XV. XVI. 1835-36.). Rajzolatok (1835. Levél Bécsből, 1837. Az asszonyi szem, Az asszonyi szépség, Virág Benedek életrajza, elbeszélés, 1838. Kirándulás Pestről, és az ujdonsági rovatot irta), Társalkodó (1836. 97. sz. Magyar játékszin), Emlény (1837. 1840-43.), Hajnal (1837-38), Részvét Gyöngyei (1838), Budapesti Árvizkönyv (II. 1839.), Athenaeum (1839-42), Nemzeti Almanach (1841-42). Kliegl-Könyv (1842), Regélő Pesti Divatlap (1842-43. Kisfaludy Sándor életrajza, 1844) Országgyűlési Almanach (1843), Honi Vezér (1843.), M. Életképek (1843), Hahnemann Emléke (1843), Aradi Vészlapok (1844), Életképek (1845-46. 1848), Pesti Divatlap (1844-48), Játékszini Emlékkönyv (1845), Őrangyal (1845-48), Nemzeti Örömemlék (1846), Ellenőr, politikai zsebkönyv (1847), M. Szépirodalmi Szemle (1847), Honleányok Könyve (1847) Költői Pályaművek (1847. Bosnyák Zsófia, koszorúzott legenda) Országgyűlési Emlék (1848), Pesti Röpívek (1850), Hölgyfutár (1850), Losonczi Phönix (I. 1851) és Családi Lapok (1852), Budapesti Viszhang (1852), Budapesti Hirlap (1853. 32. sz.) a Kisfaludy-társaság Évlapjai (több czikke s nagyobb költeménye IV. 1844). Az igazgató bevezető beszédére mondott válasza, Lyrai költészetünk késő kifejlésének okairól, 1842. július 30. székfoglalója, Troubadour ballada, VI. 1846. A magyar irók és irodalom Pesten 50 év előtt és most, A magyar szinköltészet Apotheosisa, VII. 1849. Frangepán Kristófné, költői beszély. A Kisfaludy-társaság 1847. közgyűlésén Vajda Péter felett tartott emlékbeszédet (mely Összes munkái V. kötetében jelent meg). Az Ujabbkori Ismeretek Tárának is munkatársa volt, melybe, (a gyűjteményemben levő eredeti nyugta szerint az V. kötetbe, a IX. iven) a 2 Kovács-ot, 2 lap 40 sort, tehát Kovács Mihály, akadémiai képirót, és Kovács Sebestyén Endrét, -a. és G. J., a XX. iven Majer István életrajzát irta – aa. jegyek alatt; s ezen czikkeiért 15 pfrtot számítva egy ivre, 1852. nov. 21. Pákh Albert szerkesztőtől 4 forint 21 kr. honoráriumot kapott.
Szindarabjai: Domonkos vagy uram ne vigy minket a kisértetbe, vígj. 3 felv., ďEpagny és Dupin után francziából ford. és magyar szinre alkalmazta (először előadatott 1835. júl. 29. Dominique az ördög czimborája cz. Budán, azután még egyszer), Vasálorcza, szinjáték 5 felv. Des Arnould és Fournier után magyar előadásra alkalmazta (előadták először Budán 1835. nov. 28. és 1836. jún. 29., Debreczenben ápr. 16. és 25., Pesten a nemzeti szinházban 1837. decz. 9., 1839. febr. 5. és szept. 16.); Árbocz, szomorújáték 5 felv., mely Csáb cz. az akadémiai jutalomra versenyzett és dicséretet nyert (először adták 1836. jan. 19. Budán Jós ige cz.), Ország Ilona tört. szomorújáték 3 felv. (A Hajnal cz. zsebkönyvben 1837.); pályázott egyszersmind az akadémiai drámai jutalomra az Utolsó khán cz. 5 felv. szomorújátékával, mely dicsérettel említtetett; Bátori Erzsébet, tört. dr. 5 felv. (először adatott Pesten a nemzeti szinházban 1840. aug. 29. azután változásokkal szept. 5. és 6.; eredeti kézirata a m. n. múzeum könyvtárában), Az utolsó magyar khán (szintén pályázott és dicséretet nyert) és Borbála királyné kegyencze, utolsó drámája 1844-ből (mindkettő Összes munkái IV. kötetében először.)
Munkái:
1. Tiszteletoltára, melyet nagyméltóságú cziráki és dienesfalvi gróf Cziráky Antal úrnak, Magyarország birájának... midőn a pesti királyi tudományok egyetemében kormány- s elölülőji-székébe iktatnék, emelt a tudományok ugyan azon egyetemében a bölcselkedést első eszt. tanuló magyar ifjúság. Pest, 1829.
2. Csatár. Hőskölteményi rajzolat. Irta Garay Nepomuk. Pest, 1834.
3. Árbócz. Szomorújáték 5 felv. egy előjátékkal. Pest. 1837. (Magyar történeti Szinművek II. k.)
4. Bátori Erzsébet, eredeti tört. dráma 5 felv. Buda. 1840. (Színműtár I. 10. füz.)
5. Magyar és német beszélgetések kézikönyve, vagy is gyakorlati útmutatás e két nyelven a társalkodási-, ipar és közélet legkülönneműbb viszonyaiban helyes és ügyes kifejezésre. Pest, 1840. (Német czímmel is. 2.-ik kiadás. Bővítve a társaséletben leggyakrabban előforduló szavak és szólásmódok gyűjteményével, nemkülömben a legszokottabb magyar és német saját szójárásokkal és egy magyar-német olvasókönyvvel. Pest, 1842. 3. kiadás, 1847., 4. és 5. jav. és bőv. kiadás, közrebocsátá Toepler Teophil Eduard, 1855., 6. jav. és megbőv. k. 1860. Pest, 10. k. 1882. Bpest, 11. k. 1887. 12. k. 1894. Bpest.)
6. Garay János versei. Buda, 1843. (A m. tudom. akademia 1844. decz. 24. nagygyűlésén 100 aranynyal jutalmazta).
7. Csapó Dániel. Hely n., 1844. (Gyászköltemény.)
8. Frangepán Kristófné. Költői beszély. Pest, 1846.
9. Tollrajzok. Pest, 1846. Három kötet. (I. Novellák, népmondák és legendák. II. Genreképek, elmefuttatások és komolycsák. III. Tájrajzok és uti képek).
10. Szegszárdi bordal. Viszontlátás Szegszárdon. Pest, 4rét két levél. (1846-ban az első a Pesti Divatlapban jelent meg, melyhez Thern Károly irt zenét, a másik ugyanakkor az Életképekben).
11. Emlény Földi János sírhalmának ákászültetésseli megtiszteltetésére a hadházi sírkertben tavaszhó 6. 1847. A pesti természetbarátok nevében. Hely n.
12. Az Árpádok. Történeti balladák- s mondákban. Hely n., 1847. (2. kiadás hely n., 1848.)
13. Ujabb versei 1843-1847. Kiadta a magyar irodalomterjesztő társulat. hely n. 1848.)
14. Balatoni kagylók. Költeményfűzér. Budapest, 1848.
15. Szent László. Történeti költemény Eger, 1851-52. Két kötet. 2. kiadás. Pest, 1854. 4rét és Pest 1865. (Magyar Remekírók. 11. 12.)
16. Összes költeményei. Baráti megbizásból kiadta Ney Ferencz. Pest, 1854. arczk. (2. teljes kiadás. Pest, 1860. arczk. 4rét. (Előszóval és életrajzzal Neytől).
17. Dichtungen. Aus dem ungarischen übersetzt durch Kertbeny. Pest, 1855. (2. kiadás Bécs, 1856.)
18. Magyar hölgy. Pest, 1860.
19. István főherczeg körútja. G. J. hátrahagyott költeménye. Bpest, 1874. (Toldy Ferencz bevezetésével. Különnyomat a Kisfaludy-Társaság Évlapjai IX. kötetéből.)
20. Garay János összes munkái. Teljes kiadás. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzzal kisérte Ferenczy József. Bpest, 1886-87. Öt kötet arczk. (Ism. Nemzet 1887. 311. sz.)
21. Az obsitos vitéz. Bpest, (1888. Históriák, Nóták 72.)
22. Regék Mátyás királyról. Bpest, 1869. (Hist., N. 91.)
Szerkesztette s kiadta a Hajnal cz. zsebkönyvet (1837- és 1838-ra), Landerer naptárát a Honi Vezért 1839-41-re, az Emlényt 1841-43-ra, a Kliegl Könyv két kötetét 1842-ben. Ugyanezen évben indította meg a Regélő Pesti Divatlapot (melynek szépirodalmi részét aug. közepéig Erdélyi János szerkesztette, a tárczát G.), 1844. jún. végén búcsúzott el közönségétől, midőn Vachot Imre vette át tőle a szerkesztést és Pesti Divatlap cz. folytatta.
Levelei Pestről: Csapó Dánielhez, 1828., 1834., 1836. (négy levél a Figyelő XVII.), 1830. máj. 15. (Vasárn. Ujság 1880. 16. sz.), öcscséhez G. Alajoshoz, hugához és szüleihez, 1836-39., 1841., 1843-45., 1848., 1850. (14 levél a Figyelő XIII. közli Ferenczy József), öcscséhez G. Alajoshoz, 1841. jún. 17. (P. Hirlap 1894. 2. sz.), 1845-ből szüleihez, öcscséhez és Boros János képiróhoz, (Szegszárd és Vidéke 1881. nyolcz levél), Petőfihez. 1848. decz. 17. és 25. (Pesti Napló 1893. 209. sz.) Hátrahagyott költeményeiből is többet hoztak a lapok, így az Athenaeum (1873. 6. sz.), a Pécsi Figyelő (1878. 11. sz.), a Pesti Napló (1881. 241. sz.), a Szegszárd és Vidéke (1881. 1. sz. 1882. 4-8. sz.) és a Székelyföld (1884. 27. sz.)
Arczképe: kőnyomat névaláirásával rajzolta Barabás 1844-ben, nyomt. Höfelich Bécsben (a Pesti Divatlap mellett), ugyanattól kőnyomat névaláirásával; 1854. nyomt. Walzel F. A. Pest; 1860. nyomt. Beiffenstein Bécsben; a két utóbbi összes költeményei mellett is 1854 és II. kiadás 1860. rézmetszet Összes munkái és Ferenczy József, G. J. életrajza mellett 1886.; végre Barabástól kőnyomat a Magyar irók arczképcsarnoka 1. lapján Pest, 1856.; olajfestésű arczképe Kovács Mihálytól 1851-ből a család birtokában.
Honművész 1834. 82. sz., 1835. 62., 96., 97. sz., 1836. 8., 9., 40., 48., 76., 97., 102., 1840. 50., 71. sz.
Athenaeum 1843. I. 49. sz.
Kisfaludy Társaság Évlapjai III. 1843. VII. 1849.
Pesti Divatlap 1844. 7. sz.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Társalkodó 1845. 34. 46. sz.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai. Pozsony, 1846. 101. l.
Életképek 1847. 12. sz.
Honderű 1847. II. 5. sz. (Severus.)
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 585.
Pesti Napló 1852. 610. 612. sz. 1853. 1100. 1127. sz. 1881. 241-243. sz. 1883. 158. sz. 1893. 209. sz.
1853: Budapesti Hirlap 264. sz. (Bulyovszky Gyula.) Hölgyfutár 240. 242. 257. sz.
Divatcsarnok 1853. 64. 65. 1854. 17. sz.
Családi Lapok II. 9. sz. (Ney) 1855. 43. sz.
M. Akadémiai Értesítő 1854. (Tóth Lőrincz gyászbeszéde.)
Garay-Album, szerk. Oláh Gyula és Rochel Béla. Pest, 1854.
Illustrirte Zeitung 1854. ápr. 1. sz. arczk.
Részvét Hangjai. Szerk. Sziegmund Vilmos és Huszár Imre. Pest, 1854.
Vasárnapi Ujság 1855. 34. sz. arczk. és síremléke, 1875. 26. sz. A fóthi Garay-ház. Ompolyitól, 1881. 36. 37. sz. arczk. Szász K.
Pester Sonntagsblatt 1855. 48. sz.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
Arczkép Album II. 1856. arczk.
Vahot Imre Nagy Képes Naptára 1856. arczk.
Sonntags Zeitung 1856. 41. sz.
István bácsi Naptára 1857. (G. anyja, arczk.)
M. Irók Arczképcsarnoka 1858. arczk.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irod. Tört. és Összes Munkái IV. (Életrajz), VI. (Bevezető beszéd.)
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 44. sz. (Síremléke.)
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 577. l.
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma Pozsony, 1873.
Athenaeum 1873. 6. sz.
Pécsi Figyelő 1878. 11. sz.
Figyelő V. 60., XII. 98. 99. 107., XIII., XIX., XXI., XXVI. XXVII. (Jakab Ferencz, G. élete és költészete.)
Fővárosi Lapok 1880. 155. 156. sz. (Ifjúsága, Császár Árpádtól), 1881. 201. 202. (G. ünnep Szegszárdon), 1883. 50. 193-197. sz.
Hon 1880. 73. 342. sz. (dr. Spinóza.) 1881. 242-43. 245. sz.
Lauka, Multról a Jelennek 61. l.
Magyarország 1880. 83. sz. 1881. 242-243. sz.
1881: Függetlenség 243-44. (G.-ünnep), Budapest, 80. sz. Egyetértés 243-44. sz. 1882. 48. sz.
Horváth Ignácz Könyvészete 1881. 1886-87.
Koszorú V. 1881. (Császár Árpád), VI. (Szana T.), 1883.
Szekszárd és Vidéke 1881. I. 11-20. 1882. 4-8. sz.
Ungarische Revue 1881. (Lindner Ernő, az Obsitos és Kont fordításával).
Török Zsigmond, Apró fényképek. Szabadka, 1882.
Budapesti Hirlap 1882. (dr. Spinóza), 1883. 245-246. sz.
Budapesti Szemle XXXIV. 1883.
Ferenczy József, Garay János életrajza, Bpest, 1883.
M. Helikon. Pozsony 1883. II. arczk. és rajzokkal. (dr. Ferenczy József.)
Székelyföld 1884. 27. sz.
Nemzet 1883. 54. sz.
M. Tanügy 1883.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szépirodalmi Kert 1886. 12. sz.
M. Könyvészet 1886-87.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaediája. Bpest, 1886. 300. l.
Bayer József, Nemzeti Játékszin Története II.
Beőthy Zsolt, M. Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése II.