jogi doktor és kir. törvényszéki biró, G. János költőnek a fia; (a nemes Garay család 1712-ben telepedett le Báttaszéken Tolnamegyében); G. D. szül. 1842. nov. 17. Pesten; iskoláit 1853-61-ben a pesti kegyesrendi főgymnasiumban, a jogi tanfolyamot 1861-65-ben az egyetemen végezte. 1867. febr. 21. jogi doktori, júl. 22. közügyvédi s júl. 30. váltóügyvédi oklevelet nyert. 1865. okt. 17. a m. kir. itélő táblához, mint joggyakornok, esküdött fel. 1867. ápr. 6. igazságügyminiszteri segédfogalmazó, 1868. máj. fogalmazó, 1872. pesti, 1878. pestvidéki törvényszéki biró lett. 1874 óta tagja az államvizsgálati bizottságnak. Az egyesületi téren, úgy a régi ügyvédegylet-, mint a jogászgyűlések- s a jogászegyletnek tárgyalásaiban és vitatkozásaiban, gyakran vett részt, többször mint előadó.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1870. Egyes vagy társas biróság?, A polgári peres eljárás reformja, hosszabb czikksorozat, melyben a revisio mellett, illetve a fellebbezés kizárása végett szót emelt, 1873. Perorvoslatok a szóbeli polgári perben, A negyedik szakosztály határozatai, 1879. Elmélkedések a polg. törvk. rendt. 113. §-a felett és a m. jogászgyűlések törvénykezési szakosztályának tárgyalásait ismertette), a Magyar Igazságügyben (1874-75. Az igazságügyi reform pénzügyi oldala, Néhány szó a törvényszünetről 1881. A perrend novella), a Jogászgyűlés és egylet Évkönyveiben (Előadásai 1873. A bizonyításra, 1874-76. A perorvoslatokra, 1879. A birói kinevezésekre, 1883. A polgári per alapelveire, 1889. A járásbirósági hatáskör és fellebbezésre vonatkoznak.) 1883-ban a perorvoslatok újabb alapra fektetését tárgyazó nagyobb munka tervezetével kezdett foglalkozni; irányeszméiről némelyeket közölt az 1889. jogászgyűlésen (Jogászgyűlés Évkönyve 1889.), a Büntetőjog tára mellékletében, a Polgári Törvénykezésben (1892. okt. óta, a fontosabb felsőbirósági határozatokat, magyarázó, néha biráló megjegyzésekkel.)
Zlinszky, A jogorvoslatok rendszere 258. 262. l.
Tóth Lőrincz, Szóbeliség. Bpest, 1875. és önéletrajzi adatok.