Galgóczy Károly (sajó-galgóczi és ecsegi),
ügyvéd és a m. tud. akadémia lev. tagja, G. Gábor ev. ref. lelkész és Szikszay Eszter fia, szül. 1823. jan. 27. Lápafőn Tolnamegyében; középiskoláit 1832-ben a gyönki ev. ref. gymnasiumban kezdette, a nagy-kőrösi lyceumban folytatta, a jogot 1842-43-ban a pozsonyi jogakadémián végezte. A gazdasági tudományok levén kedvelt tantárgyai, ebbeli ismereteinek tökéletesítése végett 1843-ban beutazta Magyarországnak akkor legjelesebb uradalmait és nov. 13. a magyar gazdasági egyesületnél az összes gazdasági tudományokból szigorlatot tett és oklevelet nyert. Ez időtől fogva 1848. májusig Fényes Elek, a gazdasági egyesület előadója mellett segédkép foglalkozott, részt vevén annak különösen statisztikai, geographiai s mezőgazdasági irodalmi működésében. 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1847-ben beutazta az ország 32 megyéjét, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön Fényes Eleknek Magyarország megyéit ismertető 87 kötetre tervezett munkájához, melyből azonban csak az I. kötet (1848. Komárommegye) jelenhetett meg. 1848. máj. a belügyminiszteriumba kebelezett statisztikai osztály rendes tagjává neveztetett ki s ennek mezőgazdasági szakában novemberig működött; összegyűjtötte az egyes községi határokra vonatkozó tagosítási s legelő-elkülönzési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat, területmennyiségi kimutatásokat stb., kidolgozta a képviselőválasztási lajstromokból, a jogosultság czímei szerint kipuhatolhatott birtokmegoszlást, mely e nemben az első ily kimutatás volt az országban; részt vett egyúttal a népesedési szak részére az újonczozási részletes kivetésben. A miniszteriumnak Debreczenbe való levonulása után a táborba küldetett, majd újonczozó biztosnak neveztetett ki a Tiszavidékre. 1849. jún. a 10. hadtest tartalékának 6. századához századosnak neveztetett ki s részt vett a szegedi, ó-bessenyői, csatádi, kisbecskereki s Temesvár alatt a vadászerdőben folyt ütközetekben és aug. 20. Boros-Jenőn tette le a fegyvert. Ekkor Nagy-Kőrösre ment és elfoglalta az ev. ref. lyceumban a mezőgazdasági s természetrajzi tanszéket, melytől azonban nov. 19. a felsőbb politikai hatóság által, mint a szabadságharczban fegyverrel résztvevő, eltiltatott. Ekkor bérleti gazdálkodáshoz fogott; de már 1853 nyarán Pestre jött és az irodalommal foglalkozott; a társadalmi téren, különösen az országos magyar gazdasági egyesület és az országos iparegyesület körűl működött. 1856. febr. 18. nősült Telegdi Csanády Máriával biharmegyei Álmosdról. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta. 1859-60-ban a pesti ev. ref. papnevelőben a gazdasági tudományok tanára volt. 1860-ban az adriai biztosító társaság (Riunione Adriatica di Sicurta) hivta meg pesti vezérügynökségéhez első titkárnak; e hivatalt 1865. ápr. 25-ig viselte. Ezalatt egyike volt, az országos magyar gazdasági egyesület által abban az időben gyakran tartott nevezetes kiállítások rendezőinek, az országos magyar iparegyesület és az első magyar gőzhajótársaság alakítása tényezőinek. 1865-ben a Kolozsvárt alakult Victoria biztosító-társaság választotta meg vezérigazgatójának; ezen hivatalától 1873. jún. 30. vált meg és visszaköltözött Pestre s azóta itt saját magán gazdasági ügyei mellett, a m. tudom. akadémiának, az országos m. gazdasági egyesületnek (melynek alapító s választmányi tagja), a közügynek és az irodalomnak szentelve tölti életét. Az erdélyi gazdasági egyesületnek alapító tagja, a hevesmegyei s a kecskeméti gazdasági egyesületnek tiszteleti tagja, állami tanítónőképzőintézeti tanácstag és Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye tiszteletbeli főjegyzője.
Közgazdászati, mezőgazdasági, iparos és statisztikai czikkei a Mezei Naptárban (1843-47), 1845-től 1848-ig a M. Gazdában és a Hetilapban. 1853-tól 1860-ig a következő lapokban: Pesti Napló, Vasárnapi Ujság (1855), Budapesti Hirlap (1856-59. belmunkatársa s a levelezési rovat vezetője), Pester Lloyd, Sürgöny, Magyarország, Falusi Gazda, Gazdasági Lapok (1873-83-ig), M. Gazda (az Érkövy által szerk.), Iparosok Lapja, Iparlap és ugyanezen időben a Heckenast Gusztáv által kiadott naptárakban jelentek meg; különösen 1860-ban a gazdatiszti nyugdíj s árvagyámintézet ügyében, a különféle biztosításokról, a régi iparegyesület működéséről, buzdítás iparegyesület alakítására, az állatbiztosítás ügyében. 1873-tól 1883-ig a Földmívelési Érdekeink, Borászati Lapok, Nemzetgazdasági Közlöny, Erdélyi Gazda hoztak tőle czikkeket. Nevezetesebb czikkei a Pesti Naplóban (1855. 47., 48., 61., 100., 102., 104. sz. A telepítések kérdése Magyarországon. 119-123. sz. Terv a határrendezéseknek s tagosításoknak országszerte minél előbb s legeredményesebb végrehajtása iránt, 134-138. sz. Nézetek a határ aránytalanság, a pusztai birtokok és az aránytalanúl apró községek felől, 139. és köv. sz. Mikép segítsünk államgazdaságunknak a határok aránytalanságából és a községek apróságából származó bajain. 1856. 242., 245., 246., 248-50., 308-310., 313. sz. A minimum és maximum kérdése, 257-259. sz. Országos vásárok és azok rendezése, 260-264. sz. Álladalmi és országutak, 284-288., 368. sz. Magyarország egyenérdekű vidékeinek jellemzése államgazdasági tekintetben, 345-360. sz. Terv Magyarország vasutrendszeréhez, 387-394. sz. A mezőgazdaságnak az iparhoz és kereskedéshez való viszonya, 1857. 1., 3., 5. sz. Barmászatunk, mint a földmívelés alapja s annak emeltyűi, 98., 100., 101., 103., 107., sz. Határrendezés és tagosítás, 113., 114. sz. Kenderáztató intézetek, 118. sz. Felelet az Austria: Die Grundsteuer in Oesterreich cz. czikkére, 124., 125. sz. Debreczen és a tiszai vasút, 129., 130. sz. Turfatelepek és az azokban rejlő természeti kincs, 138-147. sz. Tanulmányok a magyar gazdasági egyesületi kiállításon. 208-212. sz. Átmeneti raktárak Pesten, 245. 261. sz. A felsőmagyarországi bányaipar és vaspályatársulat s a pest-kassai vasút; ezeken kivűl számos apró czikket irt; 1857-58-ban a lapnak rendes munkatársa s gazdasági rovatvezetője volt), a Budapesti Hirlapban (1856. 206., 213., 214. sz. Az erkölcsiség és közbátorság állása Magyarországon statisztikai alapokon, Dohányügy Magyarországon, 226-235. sz. Len- és kenderügy Magyarországon, 282-284. sz. Vasipar, 1857. 31., 32., 34., 35., 37., 40., 41., 48., 49. sz. Gyapjúipar, 94-96. sz. Egy indítvány a gabonaárcsökkenés ellensúlyozására, 114-123. sz. Levelek a bécsi gazdasági kiállításról, 129-142. sz. Magyar gazdasági egyesületi kiállítás Pesten jún. 6-11., 153-155. Állattenyésztésünk szomorú állása, 159., 165., 167., 168., 187., 191., 203., 204. sz. Az ausztriai birodalom külkereskedése, 155., 170., 173., 255., 282. sz. Az alakuló első magyar általános biztosító társaság, 185., 222. sz. A takarék magtárak ügyében, 210., 217. sz. Sótermelés alapjai és fogyasztási viszonyai az ausztriai birodalomban, 227., 239-241. sz. A keletkező borkereskedő társulatokhoz, 261-265. sz. A budapesti kereskedelmi és iparkamara, 268. sz. Debreczeni vasút, 279., 288. sz. Gazdasági rendezőség és ügynökség, 291-293. sz. Vidéki gazdasági egyesületek, 1858. 18., 19. sz. Farsangi eszmék, miért van most annyira divatban a nőtlenség, a nőknek hozzájok illő iparra nevelése, 20., 23. sz. Gőzmalmok, 38., 52., 60., 87., 91., 100., 117. sz. A szenvedő emberiség érdekében. Nemzetgazdaságunk alapjai, több számban, 107., 109., 112., 115. sz. Magyarország takarékpénztárai, 123-129. sz. Gabonakereskedésünk ügyében, 159-171. sz. Iparmű-raktárak, Budapest jelene s jövő hivatása. Borbizományi raktár Pesten, Koldulás megszüntetése s koldusdolgoztató intézetek; ennek a lapnak is azon időben belmunkatársa s vidéki levelezési rovatvezetője volt), a Gazdasági Lapokban (1855. Majoros gazdákat képző intézetek, 1874. Tanulmányok a jegybankok biztosítéka felett, 1877. Emlékbeszéd Török János felett a m. gazd. egyesület 1876. decz. 6. ülésén, 1878. Emlékbeszéd gr. Károlyi György felett az orsz. gazd. egyesület febr. 24, közgyűlésén), a Falusi Gazdában (1856. A sertéshízlalás, jutalmat nyert pályamű, 1857. Rábaközi utazásom, Baditz Imre ur tagos gazdasága Rábaközben Szil-Sárkányon, Cselédügy Magyarországon, 1858. Első m. ált. biztosító társaság, Ekeverseny Rákos-Palotán, Csehországi gazdasági egyesület kiállítása máj. 13-17. és közgyűlése, a Liebwerdi földmíves iskola, Birtokhaszonbérletek, Különböző iparvállalatokkal kapcsolt gazdaságok szükséges különböző szervezete, A szolnokmegyei gazdasági kiállítás, Szőlő, répa és luczernaföld alagcsövezések Tatán, Jurenák Sándor gazdasága Uj-Kuton), a M. Évlapokban (1857. Len és kender fontossága, kezelése), a Statistikai Közleményekben (I. II. IV. V. 1861-64. Magyarországi takarékpénztárak, II. Magyarország borászata, III. Borkereskedésünk, IV. Pesti magyar kereskedelmi bank, Cs. kir. szabadalmazott első Duna gőzhajótársaság, V. Népességi mozgalmak az ágostai vallásfelekezet dunántúli superintendentiájában 1861. Népességi mozgalmak a helvétvallásuak közt 1861-ben), a Gazdasági Kis Tükörben (1865. 5. kiadás, a bevezetést és az első részt a növénytenyésztésről dolgozta újra), az országgyűlési jegybankbizottság Naplójában (Felelet a jegybankügyi bizottság kilencz kérdésére 1870. máj. 1.), az erdélyi gazdák 1871-ben Marosvásárhelyt tartott első vándorgyűlése Jegyzőkönyvében (Mező-Panit község gazdasági viszonyai), az Ellenőrben (1874. 118. sz. A vámkérdés az iparegyesületben, 141., 142., 144. sz. Önálló magyar nemzeti bank, 1879. A székesfehérvári kiállítás. A takarékmagtárak ügyében), a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. Községi háztartás, 1879. A telepítések mai fontossága s vizsgálódás sikerülésök feltételei körűl), a M. Orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésének Munkálataiban (1879. Budapest és környékének gazdasága s állattenyésztése), a rabsegélyző-egylet által kiadott M. Könyvtárban (1882. Gazdasági rendszer, az erőelforgácsolás hibái, és a nagyban termelés előnyei szempontjából, Az okszerű szőlőmívelés, A homoki gazdaság), a Földmívelési Érdekeinkben (1882. A mezőgazdaság a tudomány mai szinvonalán, akadémiai székfoglaló 1859. máj. 16.), az országos m. gazd. egyesület Évkönyvében (1892. Nagyváthy János a Szorgalmas mezei gazda irójának százados emléke, 1894. Dávid Alajos és Dorner Ede életirása), a Hazánkban (1894. 76. sz. Adalék a telepítés kérdéséhez; jelenleg ezen lapnak és a Köztelek cz. gazdasági lapnak munkatársa), a Magyar Gazdaság-történelmi Szemlében (1894. Adalék Magyarország mezőgazdasági történetéhez a honfoglalás első korszakából.)
Munkái:
1. Népszerű gazdasági földmívelés, vagy gazdasági föld-, növény- és munkaismeret, figyelemmel a viszonyokra, melyek hazánkban a földbirtokra nézve állanak. Pest, 1845.
2. Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve, a mostani viszonyokhoz alkalmazva... Pest, 1854. Négy kötet. (2. czím-kiadás 1855. 3. cz.-kiadás 1859. 4. k. jav. és bőv. Reischer Endre 1865. két kötetben. Pest. 5. k. Bpest, 1884.)
3. Kertészet kézikönyve. Tüzetes utasítás a konyhakertészet, virágmívelés és gyümölcstenyésztés körében... Pest, 1854. (2. kiadás. Átnézte és jegyzetekkel bőv. dr. Farkas Mihály 1865. Pest, 3. k. 1874., 4. k. 1880. Bpest.)
4. Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája. Hivatalos s magán úton gyűjtött legújabb adatok nyomán. Pest, 1855. (Ism. P. Napló II. 28. sz.)
5. A földmívelés és állattenyésztés. Koppe J. G. munkájának 7. kiadása után németből ford. Pest, 1855.
6. Mire nevelje a magyar ember gyermekeit? Nevelési kalauz a különböző életpályákra... Pest, 1859.
7. Uj iparrend az osztrák birodalomban. Pest, 1860.
8. A szenvedelmes dinnyész, Szontágh Gusztáv után a második kiadást újból átnézte s annak megjelenése óta a dinnyetermesztésben történt új tapasztalatok összeszedésével megbővítette. 3. kiadás. Pest, 1860.
9. Pabst kalauza a szarvasmarhatenyésztésre, németből ford. Császár Ferencz. A Magyarországot érdeklő jegyzetekkel ellátta Galgóczy K. Pest, 1860.
10. Gazdasági kis tükör. Kiadja a m. gazd. egyesület. Pest, 1865. (5. kiadás, a bevezetést és első részt a növénytermesztésről átdolgozta egészen ujra.)
11. Kolozsvár város multja, jelene és jövője. Kolozsvár, 1872.
12. Határ-rendőrségi törvényjavaslat. Bpest, 1874. (Az országban a ministerium útján összeszedett megyei, városi és községi szabályrendeletekből szerkesztve s a gazdasági egyesület által kézirat helyett kiadva.)
13. A székely kérdés. Bpest, 1874. (Értekezések a társad. tudom. köréből II. 11.)
14. Emlékbeszéd Szigethi Warga János felett. Bpest, 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III. 6.)
15. Emlékbeszéd Vállas Antal felett. Bpest, 1875. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 8.)
16. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája, történelmi, föld- s természetrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és ujkori leirása. Bpest, 1876-77. Három kötet. (Ism. Századok 1877-78. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879.)
17. Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Bpest, 1877. (A m. tudom. akadémia által 80 aranynyal jutalmazott pályamű.)
18. Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai s hatásának természetszerű mérséklése Bpest, 1878. (Mathem. és term. tud. Közlemények XV. 10.)
19. Emlékbeszéd dr. Entz Ferencz felett. Bpest, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 11.)
20. Emlékbeszéd Balla Károly felett. Bpest, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 7.)
21. A II-ik országos gazdaértekezlet V-ik kérdése. A gazdasági munkáskérdés a gazdaság mostani körülményei közt, viszonyítva egy részben a gépek használatára, más részben a munkás kezeknek, illetőleg a népességnek különböző módozatú szaporításával. A Székes-Fehérváron 1879. jún. 3-5. tartott gazdaéertekezleten bevezette. Bpest, 1879.
22. Az országos magyar gazdasági egyesület emlékkönyve. A hazai mezőgazdaság előmozdítása s az e czélra alakított egyesület sikere körűl szerzett érdemek hálás emlékezetben tartására. Kiadja az országos m. gazdasági egyesület. Bpest, 1879-91. Hat füzet. (Az országos magyar gazdasági egyesület története s 114 életrajz.)
23. A telepítés kérdése Magyarországon. Bpest, 1880. (Értekezések a m. tud. akadémia s nemzetgazdasági egylet gyűlésein.)
24. Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. Bpest, 1880. (A hazai ipari pártoló és terjesztő egyesület által 200 frt díjjal jutalmazott pályamű.)
25. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Bpest, 1882. (Értek. a term. tud. kör. XI. 21.)
26. Emlékbeszéd Mórocz István felett. Bpest, 1882. (Emlékbeszédek. 3. sz.)
27. A haszonhajtó szőlőmívelés leglényegesebb fogásai. Bpest, 1882. (M. Könyvtár.)
28. Gazdasági rendszer az erőelforgácsolás hibái és a nagyban termelés előnyei szempontjából. Bpest, 1882.
29. Emlékbeszéd Árkosi Benkő Dániel felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 2. sz.)
30. Emlékbeszéd Érkövy Adolf felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 6. sz.)
31. Emlékbeszéd Korizmics László felett. Bpest, 1887. (Emlékbeszédek IV. 10.)
32. Emlékbeszéd dr. Zlamál Vilmos felett. Bpest, 1888. (Emlékbeszédek V. 3. sz.)
33. Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában. Bpest, 1890.
Szerkesztette a Falusi Gazdát 1859. máj. 3-tól 1860. dec. 18-ig Pesten; az Iparosok lapját 1859. okt. 12-től 1860. decz. 25-ig... azután 1861 végéig Iparlap czímmel kiadó-tulajdonosa és főmunkatársa volt (szerk. dr. Szabóky Adolf); a Nemzetgazdasági Közlönyt (kiadta a nemzetgazdasági egylet) 1876-ban; megjelent belőle 12 havi füzet; szerkesztette a Heckenast Gusztáv által 1854-57-ben kiadott több Naptárt, különösen a Gazdatiszti Naptárt, a Szamvald Gyula által kiadott Közlekedési Naptárt 1855-re; a Vas Gereben Nagy Naptárának, a Nemzeti Képes Naptárnak, a Protestáns Naptárnak stb. tiszti czímtári részét; 1892-ben szerkesztette az Emléklapok a magyar nemzet ezredéves ünnepére cz. folyóirat két füzetét.
Kéziratban van: Pestmegye legújabb rövid leirása az 1890. népszámlálás adatainak felhasználásával (a m. t. akadémia nemzetgazdasági bizottsága által kiadott megyei monográfiák közt fog megjelenni) és Nagy-Kőrös város leirása (melyet N.-Kőrös város fog kiadni.)
Danielik, M. Irók II. 89.
Szinnyei Könyvészete és Repertoriuma. Természettudományok.
M. Tud. Akadémia Almanachja 1875. 353. l.
Moenich és Vutkovich, M. Irók 32. 449. l.
M. T. Akadémia Értesítője 1876. 135. 1878. 14. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete 1880. 1882-83. 1887.
M. Könyvészet 1886. 1888. 1890. 1892. és önéletrajzi adatok.