theologiai doktor, apát-kanonok és főesperes, galánthai, pozsonymegyei származású volt; 1738-39-ben a bölcseletet Nagyszombatban, további tanulmányait pedig a Pázmány-intézetben (1740.) és a római Apollinare kollegiumban végezte. Hazájába visszatérve 1752-ben Pápa város plébánosa lett. 1764. április 13. pozsonyi, 1776. márcz. 29. esztergomi kanonok s egyúttal a bécsi Pazmaneum igazgatója, 1768. szent Andrásnak bisztriczai cz. apátja, 1772. máj. 16. komáromi főesperes lett. Meghalt 1798. okt. 27. Nagyszombatban.
Munkái:
1. A meg-győzhetetlen leghatalmasabb római császárnak Első Ferencznek német országi és jeruzsálemi királynak.... külső és belső drága jó erkölcsei s ugyan azokból származott isten és világ előtt való szeretete és dicsérete, melyet azon alkalmatossággal, midőn a fels. királyi udvari magyar kamara 1765. eszt. mindszent havának 22. napján fönt nevezett fels. császárnak boldog emlékezetit három napi halottas pompával áhitatosan tisztelné, örökös hálaadó szivvel hirdetett. Pozsony.
2. A mélt. gróf Bathiani Lajos Németh Ujvár örökös uranak magyarországi palatinusnak nagy érdemei s első ifjuságtol fogvást, utolsó ideig való tökéletes erkölcsei, melyeket a pozsonyi káptalan, és város templomában 1766. eszt. bőjt második havának 10. napján, midőn tudnia illik a fent titulált istenben boldogúlt urnak Mélt. gróf fiai édes attyokhoz való fiui szereteteket bizonyítván, annak emlékezetit halottas solemnitással tisztelnék, élő nyelvvel hirdetett. Pozsony. (Végén: Inscriptiones cenotaphii.)
3. Sacerdos magnus, azaz Mltgs Gusztini János nyitrai püspöknek nagy érdemei, jeles cselekedeti, melyeket hideg tetemeinek el takarításával midőn azok 1777 a Nittrai püspöki székes templomban le helleztettenek volna, élő nyelvel elől hozta. Nagy-Szombat.
Scriptores antiqu. ac celeb. Univ. Viennens. Viennae, 1740. I. 167.
Horányi, Memoria II. 1.
Katona, Historia Critica XXXIX. 953. XLI. 582.
Oesterr. National-Encyclopaedie. II. 263.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 317.
M. Könyv-Szemle 1883. 279.
Necrol. Strigon. 70.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka 146. l.