bölcseleti doktor, szent Benedekrendi áldozópap és dömölki apát, szül. 1787. ápr. 8. Pozsonyban; 1803. nov. 5. lépett a rendbe; miután Győrött és Pannonhalmán a theologiát elvégezte, 1810. aug. 30. miséspappá szenteltetett föl; tanított a nagyszombati gymnasiumban 1810-16, a pozsonyiban 1816-18., előljáró s tanár volt a bakonybéli apátságban 1818-21, a világtörténelmet és hazai történetet tanította Győrött a szerzet növendékeinek 1821-23, alperjel és a novitiusok mestere volt Pannonhalmán 1823-34, ugyanott perjel 1834-38; ekkor dömölki apáttá neveztetett ki, hol 1856. szept. 28. meghalt.
Munkája: Epipompethicon honoribus cels. ac rev. dni Ernesti S. R. I. principis in Schwarzenberg, ducis Crumloviae etc. Dei et apost. sedis gratia episcopi Jaurinensis. Dum solemni ritu inauguraretur, dicata a clero iuniore s. Montis Pannoniae o. s. B. Anno 1819 die 24. Mart. Jaurini.
Kéziratban: Ascesis benedictina, Meditationes és Rude sceleton, quo primas lineas disciplinae monastico-benedictinae adumbrare tentavit atque venerabili conventui s Martini de s. M. P. in eiusdem obsequium debita cum subiectione humillime substavit... Mensis Mart. die 19. 1841. (Mind a három a pannonhalmi központi könyvtárban.)
Scriptores Ordinis S. Benedicti 110. l.