Kezdőlap

Gaal Miklós (gyulai),

cs. kir. kamarás. 1848-49. honvédtábornok, szül. 1799-ben Szegváron Zalamegyében; első tanulmányait a szülői háznál kezdé, azután Sopronba ment német szóra. Helyes számító tehetsége s a rajzban való ügyessége már 12 éves korában kitünvén, szülei a bécsi mérnökkari akadémiába adták; midőn onnan 20 éves korában kilépett, mint mérnökkari hadnagyot Tokajba küldték fontos mérnöki műveletekre; innét Aradra tették és nemsokára főhadnagy lett. Ezentúl a kormány majd Velenczében, majd Mantuában vette igénybe mérnöki tehetségeit. Folyamodására 1829-ben visszatért hazájába, mint százados és Lipótvár parancsnoka. 1831-ben nősűlt, nőűl vevén Nyitrából gyulai Gaál Vilmát, ki önfeláldozással osztotta meg keserű napjait is. Néhány év mulva mint erődítési parancsnokot Brünnbe rendelték, hol hosszabb ideig maradt. Kitüntetett tehetségét Milanóban négy évig vették igénybe, honnét mint őrnagy Károlyvárra tétetett át, mint az összes tengermelléki erődök főparancsnoka. A szabadságharcz kitörésekor beadta lemondását és a magyar hadseregbe lépett. István főherczeg sajátkezűleg irt levélben bizta meg, hogy Somogy- és Zalamegyében a horvátok elleni mérnökkari munkálatokat vezesse. 1848. decz. 1. honvédezredes volt és Arad ostroma bizatott reá: 1849. elején már törzskari főnök és tábornok volt. A világosi fegyverletétel után Komáromnak vette utját; de a Balaton vidékén osztrák kézbe kerűlt és előbb Bécsbe, majd Aradra hurczolták. 1850. febr. 24. kötél általi halálra s kegyelem utján huszévi várfogságra itéltetett. Öt évig sinylett az aradi várban és ezalatt emlékiratain dolgozott. Fogsága ötödik évében elvesztette szeme világát. Ekkor Pestre hozták és a Ludviceumból átalakított katonai kórházban volt kevés ideig, hol 1854. nov. 30. meghalt. Siremlékét 1861. okt. 13. leplezték le az abonyi temetőben, midőn Bogyó Pál tószegi plébános tartott beszédet.

Munkái:

1. Anweisung das Rauchen der Zimmer, Küche und sonstigen Feuerungen zu beseitigen. Brünn, 1837.

2. Anleitung zur Herstellung zweckmässiger Abtritte, Kloaken, Kanäle u. s. w. nach den neuesten Erfahrungen und Verbesserungen nebst Beschreibung eines neu erfundenen Schlauch-Abtrittes mit freistehenden Schläuchen. Brünn, 1841. Két tábla rajzzal.

Aradi fogsága alatt 27 rabtársával leiratta a szabadságharcz alatt gyűjtött tapasztalataikat; ezeket saját tapasztalataival együtt szakszerűen feldolgozta s mivel ugy a maga mint tiszttársainak munkái németűl irattak, ezeket özvegye Abonyi Lajosnak adta át, ki a hat vaskos kötetet Balázs Sándorral lefordíttatta; 1861-ben sajtó alá is kerűlt az egész munka, de az osztrák hatóság elkobozta. Az eredeti német kézirat hat kötete Abonyi Lajos birtokában van Abonyban. Magyarország védelmét illető emlékiratot is irt és adott át a magyar kormánynak 1849-ben, mely eddig nem kerűlt elő.

Közlöny 1848. 191. sz.

M. Hirlap 1850. 109. sz.

Hölgyfutár 1861. 24. 151. 161. sz.

Hazánk és a Külföld 1868. 21. sz. arczk.

Honvéd Album 1868. arczk.

Szinnyei Könyvészete.

Pesti Napló 1893. 51. sz.