a m. tudom. akadémia levelező tagja s a Kisfaludy-társaság tagja, G. József, a Károlyi grófok gazdatisztjének és Marsovszky Jozéfa fia, szül. 1811. decz. 12. Nagy-Károlyban Szatmármegyében; atyja a latin remekirókon lelkesülve, ifju éveiben maga is irt verseket; a családnál maig is megvan egy 1803-ból fenmaradt kézirati versfüzete, élte végső éveiben pedig megirta önéletrajzát. G. a német nyelvet és a mit oláhúl tudott gyermekéveiben sajátította el; hét éves korában anyja meghalt és atyja újra nősült; azután Nagy-Károlyban a nagyatyai házból járt iskolába s a Szatmáron folytatott középiskolai tanulmányait Budán végezte be. 1826-ban Pestre jött át és itt végezte a bölcseleti s jogi tanfolyamot. A nagyobb szünidőkre rendesen hazajárt és ez utjaiban tanulta ismerni azt az alföldet, melynek szépségeit ő fedezte föl. Atyja családja második házasságából nagyon megszaporodván, nem igen segíthette fiát; G. azért már mint 17-18 éves ifjú maga kereste kenyerét, órákat adott, iratokat másolt s így folytathatta tanulmányait. Már az egyetemen megnyerte b. Eötvös József és Szalay László barátságát; ezek társasága tette kellemessé elhagyott életét. 1833. jun. a kir. helytartóságnál (hol akkor Szalay László atyja titkár volt) mint számvevői gyakornok nyert alkalmazást; e mellett folytatta jogi tanulmányait is. Ezentúl az irodalom terén is szakadatlanúl munkálkodott. 1837-ben lett fizetéses járulnok és még tiz év mulva is csak tizedik volt a számjegyzők sorában. 1837. szept. 7. a m. tudom. akadémia választotta meg levelező tagjának, a Kisfaludy-társaságnak is 1841. jan. 22. tagja lett. A szabadságharcz elején Szatmármegye megválasztotta főjegyzőjének, majd Vukovics Sebő igazságügyminister mellé kerűlt; a szabadságharcz végnapjait a törött lábú hős Damjanics körében tölté, ki vidám társalgása miatt igen kedvelte Gaált. Itt érte a világosi katasztrófa s hat évre Aradra bellebezték. Nevelő lett és az ó-kori classicusok olvasásába mélyedt. Fábián Gábor ösztönzésére le is fordította Julius Caesar Bellum Civile-jét, de más megelőzte a kiadásban. Jobb sorsa lett, midőn a gazdag Csekonics házhoz került Zsombolyára nevelőnek. Buzgó munkásságával, áldozatkész szolgálataival annyira kiérdemelte az időközben grófi rangra emelt család bizalmát, hogy növendékei felserdültével is a háznál maradt. Velük Pestre költözött, hol 1866. febr. 28. meghalt. Irói érdemeit a m. tudom. akadémiában Tóth Lőrincz, a Kisfaludy-társaságban Szigligeti Ede méltatta.
Először versekkel lépett föl az Urániában (1830), ezentúl már minden évben jelentek meg költeményei a Koszorúban (1831.), Aurorában (1832. 1834.), Regélőben (1833); a Munkácsy Rajzolatok cz. lapjának már megindulásakor (1835) rendes munkatársa lett, a lapba költeményeket és elbeszéléseket irt 1837-ig, mikor az Atheneumba irt költeményeket és beszélyeket 1843-ig; itt jelentek meg az Olmosbotok és Tyukody uram borzasztó éjszakája cz. szatirái Szalkay Máté álnévvel (1842); egy beszélyét 30 frttal fizették; irt még beszélyeket az Aurorába (1836-37.), Emlénybe (1837-38. 1845.), a Regélő Pesti Divatlapba (1842), az Életképekbe (1843-45. Testvérszózat cz. költeménye. 1846. A magyar múzsa cz. szatirát, beszélyeket és Alföldi dalokat, 1847. novella, Lónyay Anna, költői beszély és képmagyarázatok Szalkay Máté álnévvel, 1848. beszély), a Honderűbe (1843-46.), a Pesti Divatlapba (1844-47. beszélyeket és költeményeket); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiba (III. 1842. Zenekórság cz. szatirája, IV. 1844. Haramia szerelme cz. költői beszély, székfoglalója).
Munkái:
1. Öröm-dal, melyet Cziráki és Dienesfalvi gróf Cziráky Antal úrnak, midőn a pesti királyi tudományok egyetemében fő kormányú méltóságába bévezettetnék, igaz tisztelet jeleűl adának. 1829. Pest. (Böhm Sebestyénnel együtt.)
2. Szirmay Ilona. Tört. román. Pest, 1836. Két kötet. (Pattanházi Pattangi Jób máté-szalkai esküdt elbeszélései I. II. Ennek folytatása lett volna a Fekete vezér cz. regénye, melyből csak az Éji lovasok cz. mutatványt közölte az Atheneumban.)
3. A király Ludason, tört. vigj. 5 felv. Pest, 1837. (Magyar történeti szinművek III. Dicséretet nyert az akadémián; először adatott Budán márcz. 18., azután a nemzeti szinházban 1839. szept. 15.)
4. Peleskei nótárius bohózat 3 szakaszban 4 felv. Zenéje Thern Károlytól. Pest, 1839. (Szinműtár 1. 2. füzet, kétszer; 3. kiadás, 1874. Nemzeti szinház Könyvtára 63., 4. k. 1881. Bpesten, az Olcsó Könyvtár 123. f. Gaál 1861-ben átdolgozta. Először a nemz. szinházban 1838. okt. 8., azután is sokszor és legujabban a budapesti népszinházban 1894. febr. 11. 1853-ban egy német átdolgozást is ért: Teuchsusel und Dorfrichter cz. Megerle asszonytól, a ki elő is adatta a saját igazgatása alatt álló bécsi józsef-külvárosi szinházban.)
5. Pazar fösvények, vígj. 3 felv. Pest, 1840. (Szinműtár I. 8. Először 1841. ápr. 18. és júl. 29. még egyszer.)
6. Két Julia, vígj. 3 felv. Pest, 1841. (Szinműtár II. 8. Először 1841. aug. 17.)
7. Szvatopluk, szomorújáték 4. felv. Pest. 1843. (Szinműtár IV. 1. Előszőr 1839. febr. 23.)
8. A zalameai biró, dr. 5 f. Irta Don Pedro Calderon de la Barca; Griesz után németből ford. Pest, 1843. (Szinműtár IV. 10. Először adatott a nemzeti szinházban 1842. szept. 30.)
9. A vén sas, bohózat 4 felvonásban. Pest, 1844. (Először 1843. október 20.)
10. A franczia forradalom története. Ford. Pest, 1844. Két kötet. (Történeti Könyvtár 5. 6.)
11. Gróf Benyovszky Móricz élete és viszontagságai. Pest, 1857. (Vasárnapi Könyvtár II. 3.)
12. Rontó Pál élete és viszontagságai. Pest, 1857. (Vasárnapi Könyvtár II. 8.)
13. Peru fölfedezése és elfoglalása. Pest, 1858. (Vasárnapi Könyvtár III. 10.) Mind a három munka már 3. kiadást ért.
14. Gaál József összes művei. Bpest. (1881-82.) Három kötet. (Nemzeti Könyvtár XXIII. kötet. Szirmay Ilona s bevezetésűl dr. Badics Ferencz értekezése G. J. élete- s műveiről. XXVII. k. Alföldi képek és humoros rajzok. XXVIII. k. Történeti beszélyek.)
Többi szinművei: Szerelem és champagnei, vigj. 5 felv. (megjelent az Árvízkönyvben III. 1839., először adatott a nemzeti szinházban 1838. máj. 16.); Ecsedi tündér, regényes vigj. 3 szakaszban (b. Jósika Miklóssal együtt; először 1839. aug. 5., czélszerű rövidítésekkel és változásokkal aug. 17.); Tatár futás, énekes bohózat, zenéje Therntől (először 1839. decz. 3.), Jaj nekem, vígj. 1 felv. (Emlény 1842), A fösvény kétszer fizet. (P. Divatlap 1848. 21. sz.), Mátyás király Boroszlóban, dr. 5 felv. (nem adták elő, a mű kézirata a budapesti nemzeti szinház könyvtárában); lefordította Horn és Gerle, Gyámság cz. és Calderonnak Kisértet cz. szinműveit.
Szerkesztette a Márczius Tizenötödike cz. politikai napilapot 1849. ápr. 25-től junius 6-ig (a 4. számtól a 41-ig) Pesten.
Levele Toldy Ferenczhez. Arad 1852. szept. 11. (a m. t. akadémia kézirattárában).
Honművész 1837. 24. sz. 1839. I. 42. 61. sz. 1840. 17. sz. 1841. 43. sz.
Regélő P. Divatlap 1842. 80. sz.
Kisfaludy Társaság Évlapjai III. 1842. 26. IV. 1844. Uj F. III. 254. (Emlékezete Szigligeti Edétől.)
Magyarkák Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 534.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 149.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 523. (Vass József.)
Politikai Hetilap 1865.
Vasárnapi Ujság 1866. 11. sz. arczk. 1883. 18. sz.
Bud. Szemle 1866.
Főv. Lapok 1866. 50. sz. (Mátray Ernő.)
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 11. sz. arczk.
Hon 1866. 49. 50. sz.
Pesti Napló 1866. 49. sz. (Salamon F.) 1874. 41. 47. sz.
Lauka, Multról a Jelennek 52.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irod. Tört. és Összes Munkái VI.
Figyelő I. II. V. X. XI. (Badics F.) XIV. XV. XIX.
Horváth Ignácz Könyvészete 1881-82.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Helikon. 44. füzet. (Badics F.)
Beöthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Ismert. II.
Irodalomtörténeti Közlemények I. 467. 488. III. 226. l.
Nagy-Károlyi Független Hirlap 1892. 45. sz. és gyászjelentés.