Füssy Tamás (családi nevén Fuchs Alajos),
szent Benedek rendi apátsági perjel és a Ferencz-József-rend lovagja, szül. 1825. ápr. 11. Zimonyban Szerémmegyében (dédapja Fuchs János József nevezetes zeneszerző. 1725-ben Bécsben cs. kir. főkarmester; nagyatyja költözött be Magyarországba); F. a gymnasiumot Ujvidéken és Baján végezte. 1811. szept. 15. a pannonhalmi benczések közé lépett; a győri rendi kollégiumban két évig hallgatta a bölcseletet; tanárai voltak Czuczor Gergely, Rómer Flóris és Rónay Jáczint. Pannonhalmán végezte a theologiát és 1849. szept. 16. Deáky Zsigmond püspök által misés pappá szenteltetett föl; azonnal a pápai gymnasiumban tanárnak alkalmazták; 1855-től ugyanott igazgató volt. 1864-ben a Szent-István irodalmi társulat igazgatójává választatott. 1866-ban a helytartótanács engedélyével az irodalmilag már papnövendék korában használt Füssy nevet vette föl. 1885-ben főapát-jelölt volt, 1889-ben lemondott igazgatói állásáról és azóta mint apátsági perjel és levéltári őr működik Zala-Apátiban. 1890. jan. 7. az egyház, iskola s irodalom terén kifejtett érdemeiért a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta. A Sz. István Társulat tud. és irod. osztályának tagja. Tanulmányutat tett Német-, Franczia- s Olaszországban s 1868-ban négy hetet töltött Rómában.
Pápán tartózkodása alatt több politikai lapnak állandó munkatársa volt; ezekben czikkei többnyire névtelenűl jelentek meg; ugyanakkor a magyarországi viszonyokról a franczia, főleg a párisi s brüszszeli lapoknak küldött czikkeket. Czikkei az Életképekben (1846. Néprajzok, Az ember), a Honderűben (1846. Költemény), a Religio és Nevelésben (1846. Bethlehem), a győri Hazánkban (1847. szépirodalmi dolgozatok); programmértekezései a pápai gymnasium Értesítőjében (1851. Néhány szó a görög nyelvről, 1852. Az egyház áldásos befolyása Europa sorsára nézve a népvándorlások alkalmával, 1853. A szent irodalom és egyházi remekirók használatáról az iskolákban, 1855. A madártömésről, 1856. A tanoda s a szülők és helyetteseik közti viszony gyermekeik oktatását és nevelését illetőleg); czikkei a Családi Lapokban (1855. Stuart Mária sat., 1858. Pápa szabadalmas város története), a Tanodai Lapokban (1858 Mikép tanított Schmid Kristóf a népiskolában, 1859. Vélemények és nyilatkozatok a gymn. tanterv módosítása tárgyában, Gondolatok a hazai nőnevelés javításáról és könyvism., 1860. XV. Lajos franczia király latin fordítmányai, 1861. Nyilt levél Lutter Ferdinánd pesti igazgató tanárhoz a történelem tanítása ügyében sat.), a Kath. Néplapban (1860-61. A munkás és szenvedő osztályokhoz, Tavaszi és téli esték a nevelésről, 1865. IX. Pius, Ereklyetartók, Jácint atya, Sz. László király kibékülése Salamonnal, A várnai csata, Schmid Kristóf, Altieri Lajos bibornok sat., 1868. Garibaldi hadjárata Róma ellen, 1869. IX. Pius és III. Napoleon, Konstantin és sz. Szilveszter, Nagy Károly, Nagy Konstantin, Sz. Ágnes, sz. Anasztázia, Merici sz. Angela, Sz. Kajetán, Kalazanczi József, Sz. Lőrincz, Sz. Marczel, Róma egyházai, emlékei és intézményei, Bibornokok, A pápai hadsereg, Róma kolostorai általában. Az ágostoniak szerzete, Camaldulensisek, Barnabiták szerzete, A dömések Rómában, Sz. Ferencziek, Jezsuiták Rómában, Kapucinusok, Minoriták, Passionisták szerzete, Szomaszkok kolostorai, Theatinok szerzete, A népek elszegényedésének gátjai a kolostorok sat.), a Győri Közlönyben (Pápa városának történeti vázlata s néhány költemény); irt a párisi Monde-ba s a Salzburger Kirchenblattba; a Kath. Lelkipásztorban (1867) és a Pázmány-Füzetekben nyolcz egyházi beszéde jelent meg; az Uj M. Sionban (1877. Antonelli Jakab élete), a M. Koronában (1877. 23. sz. Történeti emléklap IX. Pius ő szentsége püspöki jubileuma alkalmából, 1879. 232-234. sz. A szeplőtelen fogantatás hitágazatának rövid története), a Religióban (1888. Órévi Konrád eddig ismeretlen pannonhalmi főapát) 1891. A franczia klerus polgári alkotmánya. 1892. Wolter és Wimmer benczés főapátok), a Keszthelyben (1889. Zalavár a keresztény Magyarország előtti időben, 1891. Irodalomtörténeti adalékok), a Századokban (1891. A zalavári konvent mint hiteles hely), a Hittudományi Folyóiratban (1892. A franczia egyházi javak a nagy forradalom előtt és alatt), a Kath. Szemlében (1892. M. Terézia XVI. Lajos király leánya, 1893. Garcia Mareno, 1894. Stuart Maria), a Szent-István társulat Naptárában (1894. Miként került Kehida a Deák-család birtokába); több vegyestartalmú, tanügyi s egyházpolitikai czikket irt a Budapesti Közlönybe, a Bokrétába, a Dienes Gyermeklapjába, az Idők Tanújába, a M. Államba, a M. Sajtóba, a Hirnökbe, a Divatcsarnokba s a szent István társulat által kiadott Egyetemes M. Encyclopaediába 200 történeti s földrajzi czikket irt.
Munkái:
1. Általános földrajz az algymnasium I. osztálya számára. Pest, 1851. (2. kiadás. Pest, 1854.)
2. Schmid Kristóf ifjúsági iratai. Uj folyam. Pest, 1859-60. Tiz kötet. (3. kiadásban.)
3. Egyetemes földrajz középtanodai használatra. Pest, 1862. (2. kiadás 1863. 3. k. 1866. 4. k. 1870. Pest.)
4. Latin verstan algymn. használatra. Pest, 1862.
5. Világtörténelem a katholikus tanodák számára és magánhasználatra. Pest, 1863. Három kötet. (Vaszary Kolossal együtt. Ism. M. Sion 1863-64.)
6. A gyakorlati ész. Arany könyvecske mindenki számára. Balmes után ford. Pest, 1864.
7. A september 15-i conventio és a december 8-ki encyclica. Dupanloup Bódog után ford. Pest, 1865.
8. Welter T. B. Világtörténelme. A magyar középtanodák számára alkalmazta. Pest, 1866. Három füzet. (3. jav. és a görög hitregetan vázlatával bőv. kiadás. Bpest, 1873-77. Ism. Tanáregylet Közlönye IV. V. k.)
9. A kath. egély tankönyve. Wappler Antal után ford. Pest, 1870. Három rész. (Főgymnasiumok számára; eddig 8 kiadásban. Névtelenűl.)
10. A kath. egyház története. Wappler Antal után ford. Pest, 1870. (Névtelenűl.)
11. A szentirás uj concordantiája. Pest, 1871. (Névtelenűl. Ism. Uj M. Sion; eddig két kiadásban.)
12. Tanulságos történetkék jó gyermekek számára. Schmid Kristóf hátrahagyott irataiból. Bpest, 1875.
13. VII. Pius pápasága. Bpest, 1876. (Házi Könyvtár 23. 24. Ism. Uj M. Sion.)
14. IX. Pius pápasága. Bpest, 1878-80. (Házi könyvtár 28. 29. 35. Ism. Századok és Uj M. Sion 1879.)
15. Szabó Imre néhai szombathelyi püspök emlékezete. Bpest, 1881. (Különnyomat a Tájékozóból.)
16. Virágcsokor. Bpest, 1883.
17. Ifjúsági emléklapok. Bpest, 1883.
18. A sz. István társulat által kiadandó népiratkák ügyében. Bpest, 1886.
19. XIII. Leo pápa élete. Bpest, 1887. (Ism. M. Sion.)
20. Deák Ferencz gyermek és ifjúsági életéből. Bpest, 1892. (Különny. a Szabad Órákra cz. gyűjteményből.)
Szerkesztette az Ifjúsági Plutarchot 1858-tól 1860-ig (6 füzet, Vaszary Kolossal és Méry Etelével) Eger, Bécs és Pápa 4 füzet és II. folyam 1. és 2. füzet; a Szünórákat 1862-ben Pesten (4 kötet, ifjúságnak szánt versek, elbeszélések és szinművek. Uj kiadás. Eger, 1864.) a sz. István-társulat által kiadott Katholikus Néplapot 1865. jan. 5-től 1872. decz. 26-ig és folytatását a Katholikus Hetilapot 1873. jan. 2-től decz. 25-ig; a Katholikus Lelkipásztort 1866-tól 1868-ig Talabér Jánossal és 1869-70-ben egyedűl, szintén Pesten; a Családi olvasmányokat (kiadta a szent István-társulat) 1867-68-ban, két kötet; a Jelenkor cz. kath. egyháztörténelmi heti közlönyt 1874. jan. 1-től jún. 30-ig és a Jelenkor cz. kath. egyházpolitikai napilapot 1875. jan. 1-től szept. 15-ig (mindkettő Budapesten Talabér Jánossal együtt); a Tájékozó cz. kath. egyházi folyóiratot 1878-tól; a Szent-István-társulat Naptárát 1865-1875 évekre; Alkalmi szent beszédeket (Pest, 1868), Piros könyvet, 2 köt. Halotti beszédeket (Pest, 1867. és 1875.) és Emlékkönyvet (1882.)
Kéziratban van: Zalavári apátsági commendátorok és XVI. és XVII. századbeli Zalamegyei nemes családok.
Jegyei: -ss-, F., F. T. és F-y.
Szőllőssy Károly, Szerzetes Rendek. Arad, 1878. 81. l.
M. Könyvészet 1876-77. 1881-1883. 1887-88.
Petrik Könyvészete s Bibliogr.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia 293.
Scriptores Ord. S. Benedicti 108.
Győri Közlöny 1885. 30. sz.
Keszthely 1890. 10-13. sz. (Kürcz Antal), 20. sz. (Füssy-ünnepély) és önéletrajzi adatok.