bölcseleti doktor, gymnasiumi tanár, szül. 1855. decz. 21. Kolozsvárt; a gymnasium I. és II. osztályát Sepsi-Szent-Györgyön, a III. és IV. Kézdi-Vásárhely kantai gymnasiumban, az V-VIII. Kolozsvárt a r. k. főgymnasiumban és az egyetemet u. ott végezte. 1879. jan. tanári vizsgát tett; ez év máj. bölcseleti doktor lett és kineveztetett a brassói r. k. főgymnasiumhoz tanárnak; honnét csakhamar a zentai városi algymnasiumhoz jutott, hol jelenleg is működik. Időközben megszerezte a Stolze-Fenyvessy gyorsirászati rendszerből a tanképesítő oklevelet.
Czikkei az Abafi Figyelőjében (1878. Nyéki Vörös Mátyás, 1880-81. Báró Eötvös jellemzése. Rimai János és Beniczky Péter, 1888. Szász Károly és Szemere Miklós költészete); a gyulafehérvári Közművelődésben (A hipnotizmus mint regénytárgy, Medius Oskar: Unter fremdem Willen alapján, Czuczor hőskölteményei, Rudnyánszky: Mária dalok, Kritikai tanulmány, olaszból és francziából számos kisebb elbeszélés ford.); a Petőfi Társaság Koszorújában (1885 Jókai nőjellemeiről, a Jules Verne-féle irány a magyar irodalomban); a Nyelvőrbe gyűjtött és közölt háromszéki s bácsmegyei tájszókat és szólásmódokat; a Gross-Kikindaer Zeitungban (Vajda Péter életének ismertetése, egynehány szebb rapsodiájának fordításával és magyar népmeséket közölt u. ott németűl); az Erdélyi Muzeumban (1889. Ikerszókról irt tanulmánya); programmértekezései a zentai gymnasium Értesítőjében (1887. Az olvasásról, ism. Egy. Philol. Közlöny 1888., 1891. Arany Toldi-ja a gymnasium IV. osztályában.)
Munkái:
1. Rimay János és Beniczky Péter. Kolozsvár, 1879.
2. Az üvegemberke. Mylius Ottfried után németből. Gyulafehérvár, 1880.
Önéletrajzi adatok.