fővárosi nyug. főkertész, szül. 1830. márcz. 25. Várpalotán Veszprémmegyében; iskoláit az ottani piaristák gymnasiumában végezte. A kertészeti pályára lépvén, Csurgón, Nagy-Lángon, Somlóváron és Alcsúthon nyerte kiképeztetését. 1865-től 1890-ig mint a főváros főkertésze működött, mire nyugalomba vonult.
Kertészeti czikkeket irt a Kerti Gazdaságba (1860. A gyümölcsfák megifjításáról, 1862. Termeljünk kerti vetemény-magvakat magunk), a M. Kertészbe (1863. Memento!), a Falusi Gazdába (1863. A pesti Erzsébet-tér, műkertészi kritika, 1864. Mélyítsük a termő-réteget, A forgatott föld, Kertészeti Műszerek, A forgatott föld aranybánya, Hoibrenh és gyümölcsfaképzése, A termőföld, Fenyvesek ültetése, Haszonkertészet, Faültetés, Csemeték iskolázása, Befásítás, 1865. A vadnövények mutatják a talaj vegyrészeit), a Kertész-Gazdába (1865. Kertészeti szerszámok, A Pest-város-ligetnek rendezése, Pestvárosi fanövelde, 1866. A kertészet tíz parancsolatja, 1867. A korán megvénült, vagy száraz talajban sinlődő élőfák gyakorlati megifjítása, Kapáljuk-e a gyömölcsfa környékét, vagy begyepesedni engedjük? Fatenyésztés, Hajló fűz, 1869. Pest-városligeti műkertész találmányai, 1872. Kertészet, Faiskola, 1873. A kerttalajokról, Zöldségkert, A kerti vegytrágya rendszeres készítése és felhasználása, A fenyőfélék, A növényélet), a Magyar Sajtó, Földmivelési Érdekeinkbe. 1885. óta a Kertészeti Lapoknak felügyelő bizottsági tagja s levelezője: ebben nevezetesebb czikkei: A főváros boulevardjairól 1887, A népiskolai-kertekről 1888.
Munkái:
1. Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkinti kezeléséről. A magyar népiskolák számára kézikönyvűl szerzé Fuksz Emil... (2. kiadás Pest, 1864. és 1874. czímkiadás.)
2. A fővárosi városliget, annak környéke és a beltelki fasorok, Bpest, 1882. (Különnyomat a Kertészeti Lapokból.)
Szinnyei Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1882. és önéletrajzi adatok.