kir. tanácsos és udvari titkár, F. Dániel gymnasiumi lector és Colb Anna fia, született 1761. márc. 23. Brassóban; hét éves korában elvesztette atyját; mint gymnasiumi tanuló elsajátította a franczia s olasz nyelvet úgy, hogy tanulótársait is oktathatta a franczia nyelvre, sőt a Roth Pál tanár Erdély történetét lefordította francziára s olaszra és a harmadik évben latinra is. 1781. máj. a göttingai egyetemre ment, hol három évig tanult. 1784. nov. visszatért hazájába s a városi kapitányságnál gyakornokoskodott; 1785. jún. 11. számfeletti városi titkár lett, mely hivatalától decz. 22. megvált és 1786. márcz. 7. a kassai kerületi iskolai főigazgatóságánál alkalmaztatott; ápr. 24. ezen állásáról is lemondott és a nagyszebeni erdélyi guberniumnál vállalt hivatalt; 1787. jan. 1. Rosenfeld András Ugocsa megye kir. biztosa meghivta magához irodatisztnek és igtatónak, hol 1788. nov. 1. titkár lett. Miután hivatala megszünt, II. Leopold 1791. márcz. 5. az erdélyi udvari kanczelláriához valóságos udvari fogalmazónak nevezte ki; ezen hivatala mellett udvari titkári teendőket is végzett és több kiküldetésben vett részt. 1804. jún. 21. valóságos udvari titkár lett 1200 frt évi fizetéssel. Midőn azon év végén a szász nemzet ügyeinek rendezése Gyürky udvari tanácsosra bizatott, F. mint bizottsági titkár rendeltetett mellé. Beutazták ekkor báró Bruckenthal Mihály szász comessel az erdélyi szász kerületeket és a szászok megelégedésére s az ő helyi ismereteinek fölhasználásával végezték ezen nehéz föladatot. 1805-ben visszatért hivatalába, 1806. nov. 30. kir. tanácsos lett; 1810-ben pedig az erdélyi országgyűlésre regalistának neveztetett ki. Meghalt 1812. márcz. 16. Bécsben.
Czikkei: a Ferro (Paskal József), Nähere Untersuchung der Pestantsteckung... Wien, 1787. cz. munkában (Schreiben an Herrn dr. Lange, den Werth der Contumaz oder Quarantaine betreffend, aus cameralistischen Gründen), az Ungar. Magazinban (II. Untersuchungen über einige barbarische Völker, die das römische Reich beunruhigt und sich in Deutschland unter den Galliern und andern nördlichen Provinzen des röm. Reichs niedergelassen haben. Von Herrn Deguignes. I. Abtheilung. Die Hunnen; Alanen, Iguren und Sabiren), a Siebeng. Quartalschriftben (I. 1788. Forgach, Rerum Hung. Commentarii ism., IV. Beschreibung eines im J. 1781. an der Gränze Siebenbürgens, unweit Kronstadt gefundenen wilden Menschen; ugyanez magyarul az Orpheus I. kötetében 1790.), a Historisch-politisches Journal der k. k. Erblande cz. folyóiratban, melyből 6 füzet jelent meg és kiadásában is része volt Froniusnak (1791. I. Brief aus Siebenbürgen).
Munkái:
1. Thränen, welche auf das Grab der unvergleichlichen Frl. Johanna Friderika Josepha, des Wohlgeb. Herrn Christoph Val. v. Fronius, k. k. Hauptmanns innigstgeliebten Tochter, als dieselbe zu Kronstadt den 21. Jänner 1781. in der schönsten Blüthe von 10 Jahren, 3 Monaten an den Kinderblattern starb, geweint wurden, von einem gerührten Freunde und Vetter... Kronstadt, 1781.
2. Versuch den am 29. November des 1780-ten Jahres erfolgten und für jeden Unterthanen höchst schmerzlichen Hintritt Ihrer römisch kaisl. kön. und apostolischen Majestät Marien Theresiens. unserer allergnädigsten Grossfürstin zu besingen. Kronstadt 1781.
3. Anonimische Schrift, die im Grossfürstenthum Siebenbürgen in Vorschein gekommen ist, und die Trennung der siebenbürgischen Hof-Kanzlei von der ungarischen zum Gegenstande hat. 1791. (Latin czímmel is; német és latin szöveggel F. volt a munka kiadója s a német szövegnek latin fordítója.)
Kéziratban: Betrachtungen über die dermalige Regulation der sächsischen Nation in Siebenbürgen.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 378.
Gross, Kronstädter Drucke.