erdélyi kormányszéki tanácsos és városbiró, F. Mihály és Seevald Márta fia, szül. 1727. okt. 31. Brassóban, hol a gymnasiumot végezte; 1745. márcz. 29-től a jenai egyetem hallgatója volt; innét 1748. jún. 18. Halleba ment az egyetemre. 1749-ben visszatért szülővárosába s 1750. jan. 28. nőül vette Rheter György városi kapitány (Stadthahn) leányát Mártát; apósa, ki a latin nyelvben és az üzleti dolgokban járatos volt, maga mellé vette s a hivatalos dolgokban is tanácscsal szolgált neki. 1751-ben adópénztárnok, 1753-ban titkár, 1758. aljegyző, 1762. szept. 20. városi jegyző, 1763. jun. 30. a tanács tagja lett. Midőn 1770-ben a pestis kiütött, az egészségügyi bizottságban a miklósvári székben és a fogarasi kerületben működött mint ülnök. 1772-ben gróf Auersperg kormányzó Nagy-Szebenbe küldte, hol a szászmajorsági (alliodalis) számadások átvizsgálásával foglalkozott. 1778-ban brassói városkapitánynak választották. 1781-ben ismét a majorsági számadásokhoz rendeltetett és 1782-ben a nagyszebeni szász egyetem gyűlésére küldetett, honnan jún. a városbiró megbetegedése miatt visszahivatott, hogy azt helyettesítse. Midőn II. József császár 1783-ban Erdélyben utazott és Brassót is meglátogatta, F. városbiró fogadta Feketehalomnál és kisérte a városba. 1786. márcz. erdélyi kormányszéki tanácsossá neveztetett ki; azonban már 1787-ben, hivatalbeli súrlódások miatt, kénytelen volt a magánéletbe visszavonulni, mire a néhány év előtt bérelt Sárkány állami jószágon gazdálkodott. 1790. ápr. 23. a régi szász alkotmány visszaállíttatván, ismét városbirónak választották és mint a brassói kerület követe részt vett az 1791. kolozsvári országgyűlésen, hol különösen a Publico politicis küldöttségben tevékeny részt vett és a szász nemzet érdekében működött. 1798-ban, az ellene támadt feladások és vizsgálatok következtében elkeseredvén, lemondott városbirói hivataláról és Halmágyra vonult vissza, hol 1799. jún. 28. meghalt. Privigyei Ananiás ág. ev. lelkész tartott fölötte gyászbeszédet, mely Szebenben (1799) megjelent.
Munkái:
1. Instructio Comissariis Investigatoribus sive a Regio Gubernio, sive a praepositis suis Instantiis exmittendis pro Cynosura deservitura. Cibinii, 1786. (2. kiadás. Cibinii, 1827.)
2. Ueber das ausschliessende Bürgerrecht der Sachsen in Siebenbürgen auf ihrem Grund und Boden. Von den Repräsentanten der Nation. Wien, 1792.
Kézirati munkái: Eigene Verfassungen der k. freien Stadt Kronstadt, wie solche im Jahre 1782. angefangen und endlich im Jahre 1785. nachdem sie vollkommen ausgefertigt und von Magistrat und Communität bestätigt worden, hieher zur künftigen Wissenschaft und Darnachrichtung eingetragen worden sind. Nebst einem Anhang von Jurament-Formeln für alle, welche bei dieser Stadt in öffentlichen Diensten angestellt sind (két ívrét kötet). Einige aus der Geschichte und Diplomatischen Urkunden gesammelte Materialien zur Beantwortung der Bittschrift der gesammelten walachischen Nation in Siebenbürgen um Aufnahme in die Concivilität der drei andern Nationen. Sammlung von Original-Schreiben siebenbürgischer Fürsten an die Kronstädter; a gyüjtő unokája F. Eduard rendezte ezen gyüjteményt más eredeti oklevelekkel együtt két kötetbe, mely a brassói városi levéltárban van.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 368.