orvosdoktor, gyakorló orvos Budapesten, szül. 1812. okt. 18. Várpalotán Veszprémmegyében; középiskoláit Pesten és Pozsonyban végezte; az orvosi tanfolyamot Pesten hallgatta és részletesebb orvosi kiképeztetését Bécsben nyerte. 1841-ben orvosdoktor lett Pesten. 1844-től 1847-ig segédtanár volt a pesti kórházban. 1848. máj. 4. a magyar földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumba fogalmazónak neveztetett ki; nov. 3. a kormány az ó-kéri táborban kitört kolera elfojtására küldte ki; 1849. ápr. 24. a pesti főtábori kórházban a koleraosztály vezetője volt; jun. 23. a kormány ismét a Szolnokon uralkodó kolera-járvány elfojtására küldte ki. 1860. jun. 23-tól 1885. decz. 31-ig a fővárosban kerületi főorvos volt. 1886. jun. 22. kir. tanácsos lett. Azóta Budapesten mint gyakorló orvos működik.
Czikkei az Orvosi Tárban (1845. Hallcsőtani leczkék a szívbántalmakról), a Pester Zeitungban (1846. az egyetemi kórházaknak áthelyezése tárgyában és igy a Rókus kórházi betegeknek tanitási czélokra való kihasználása végett irt czikkeket), a Gyógyászatban (1862), az Egyetértésben (1885. 192. sz.) sat.
Munkái:
1. Orvostudori értekezés. A kuruzsok orvosrendészeti tekintetben. Buda, 1841.
2. Statisztikai egészségügyi adatok Budapest főváros IV. kerületéről az 1882., 1883. és 1884. években. Bpest, 1885.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1885. és önéletrajzi adatok.