orvosdoktor, szül. 1848-ban Budapesten, hol a gymnasiumot végezte s 1872-ben orvosdoktori oklevelet nyert, mire a Wagner János tanár belgyógyászati kórodájában segédgyakornoknak alkalmaztatott; a következő években a Kézmárszky tanár vezetése alatt álló szülészeti kórodában működött; 1878-ban Kovács József tanár sebészi kórodájába jutott mint műtőnövendék: 1879-ben nyert műtőorvosi oklevelet. Öt évi klinikai gyakorlat után nehány külföldi kórházat keresett fel; azután gyakorló orvos lett a fővárosban. 1882-ben a budapesti kereskedelmi betegápoló egyesület megválasztotta rendelő orvosává; ugyanezen egylet elnöksége megbizásából 1890-ben Berlinbe ment a Koch-féle gyógymód tanulmányozása végett; azután a kereskedelmi kórházban a tuberculosis betegek gyógykezelésével bizatott meg és azon kórház belgyógyászati osztályának főorvosa lett.
Mint IV. éves orvostan hallgató az orvosi kar által kihirdetett pályázaton: Észleletek és kisérletek alapján kimutatni a csontforrat képződését cz. munkájával díjat nyert. Czikkei az Orvosi Hetilapban, Gyógyászatban és a Pester Med.-Chirurg. Presseben jelentek meg; ezek közűl nevezetesebbek: Adat a bordatörések aetiologiájához két húgybeszüremkedés következtében. Terimbeles hugyaglob, Berliner Briefe, Nerv. radialis hüdése mint első tünet agybántalomnál, Anaemia perniciosa progressiva sárgasággal. A budapesti kereskedelmi kórház leirása.
Önéletrajzi adatok.